A színes metszetek, a gyönyörű fotográfiák és a divatújságok ábrázolásai segítségével a látogatók megismerhetik az 1850 és az 1930-as évek közötti időszak női-, férfi- és gyermekdivatjának változásait; a díszes atillák, zrínyi, kazinczy vagy buda kabátok, krinolinok világából a turnűrökön, a századfordulós harangszoknyákon keresztül eljuthatnak a "bukj el szoknya", a "háborús krinolin", majd a "célszerűség és elegancia" korába, az 1920-as évekbeli garszon (fiús nő) egyenes szabású, majd az 1930-as évekbeli alakra simuló, bonyolult szabású ruhákig.

Az ábrázolások mellett megcsodálhatók az eredeti viseleti darabok és kiegészítők is: a Bécsben és Nagykanizsán készült, gyönggyel hímzett báli ruhaderék, estélyi ruha, selyem és bársony báli belépők, az elegáns férfi zsakett, a szellemes elnevezésű "ferencjóska" szalonkabát, a cilinder, a klakk és kobak kalap, keménygallérok és kézelők, a Párizsban, Pesten és helyben készült női kalapköltemények a díszes kalaptűkkel; a glaszé, csipke és bőrkesztyűk, napernyők, a fehérneműk sokasága, az 1890-es években és a századforduló idején viselt sétaruhák, kabátkák, az 1930-as években készült divatos női ruhák, míves férfi és női cipők, a Thúry György Múzeum és a Göcseji Múzeum megannyi becses viseleti darabja. Megismerhetők a viselésükhöz kapcsolódó szokások, elvárások, a különböző korok szépségideálja, s a divatot befolyásoló tényezők is.

Számos olyan rég elfeledett tárggyal lehet találkozni, mint a cipőgomboló, kesztyűtágító, csizmahúzó, karmantyú vagy kalucsni.

A látogatók betérhetnek Mathea Károly Barázudvarban működő  fotóműtermébe, s megcsodálhatják az általa készített felvételeket, melyek híven tükrözik a divat változásait is. Meglátogathatnak egy belvárosi varrószalont, Török Mária fehérnemű készítő műhelyét és a Totola-Pacsirszky kalapos műhelyt.

A tárlat a divattörténet kis szeletét bemutatva emléket állít a ruhák, a kalapok, a cipők hajdani viselőinek, valamint a készítésükkel és árusításukkal foglalkozó helyi mesterembereknek és kereskedőknek is.