Múzeumunk raktárában őrzött, történeti kiállítások alkalmával, hangulatkeltő dekorációként, háttéranyagként bemutatott, vagy még soha ki nem állított arcképeket gyűjtöttünk egybe a kiállítás alkalmával.

Nem elsősorban műfajtörténeti bemutatót készítettünk, bár a látogató kétségtelenül képet kaphat a 17-19. századi arcképfestészet sajátosságairól, a nemesi arckép születésétől a biedermeier portrék világáig. A szándékunk elsősorban az volt, hogy megmutassuk az arcképek gazdag és mély jelentésárnyalatait, amelynek első rétegét talán a korra való utalások, az ábrázolt rangját kifejező kosztüm, kellékek jelentik, ezek mögött jelenik meg az ábrázolt személy, az egyéniség bélyegeivel, a lélek ábrázolása a festészet finom eszközeivel. Megpróbáltunk a képeken ábrázolt személyek nyomába eredni, megfejteni a képek titkát. Így lépett elő portréjának kulisszái közül Habsburg Mária Magdolna főhercegnő, Lipót császár leánya, testvérével, a később császárrá koronázott Józseffel együtt, mindketten szinte gyermekek még a képeken. Mária Magdolna kék drágaköves, igazgyöngyökkel terhes ékszereket visel, hajában, nyakán, de még pompás ruhájának fűzőbetétjében is. Minden kék, arany és fehér, megcsillanó selyem, ékkő és csipke, ami azonban a legszebben ragyog a képen, az a kis királylány, a kis "infánsnő" kíváncsi, kék szeme.

1820-ban készült az a két arckép, amely a császári testőrgárda tisztjét, és ifjú feleségét ábrázolja, éppen a házasság alakalmából. Az asszony, finoman megcsillanó gyöngy ékszereivel, selyem ruháinak csipkéivel férjének, az arany paszomántos egyenruhában büszkén feszítő, fiatal férfinek méltó párja – a női és férfi princípium, attitűd, mentalitás kitűnő, találó megfogalmazása ez, egy fiatal, szinte ismeretlen festőnő, Anna Frikart ecsetje nyomán.

Kiállításunk nem jöhetett volna létre a Barokk Fesztivál támogatása nélkül. Kerti Károly György restaurátor munkatársunknak így sikerült egyrészt feltámasztani, restaurálni, másrészt kiállításra előkészíteni a képeket, amelyek a tatai vár környezetében az Esterházyak hajdani, legendás képtárát idézik fel.

Kövesdi Mónika