A tárlat, amellyel a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) és a múzeumi intézményrendszert összefogó, Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége a képviselőknek kívánt üzenni, tavasszal mindössze egy hétig volt látható az Országházban. A szakmai szervezetek arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy megalkotható egy olyan örökségvédelmi törvény is, amely a beruházások támogatása mellett a régészeti értékek védelmét is biztosítja. Bár a parlamenti kiállítás rövidtávon nem hozott sikert, amennyiben a kedvezőtlen törvénymódosításokat elfogadta az Országgyűlés, a tárlat további helyszíneken történő, ismételt bemutatásával a régészek a nagyközönséghez kívánnak szólni. A vándorkiállítás az MRSZ szerint látványos, látogatóbarát, mégis tömör, a szakmaiságot szem előtt tartó beszámoló az elmúlt 15 év régészetének eredményeiről. A kiállításon bemutatott több mint 150 egységnyi lelet legtöbbje különleges ritkaság, némelyik előkerülése szinte csodának tekinthető. Ilyen például a Balatonlelle mellett talált bronzból készült hun áldozó üst, amelyhez hasonló mindössze néhány darab ismert az országban. A tárlat 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence első telepesei korától egészen a török hódoltság idejéig. A tárlókban többek között látható egy Komáromban előkerült római mennyezetfreskó, a szanki tatárjárás kori kincslelet, mely számos arany és ezüst ékszer és ezüstpénzből áll, vagy a Harta mellett talált honfoglalás kori ezüstveretek. A kiállítás fontos részét képezik a régészetet aktívan is támogató civilek által megtalált és civil összefogás segítségével megmentett tárgyak: ezüst és aranypénzek, kelta kard, bronzkori fegyverek és egy római kori bronz szatírszobor. A tárlaton szereplő tárgyak a megyei múzeumok, városi fenntartású intézmények, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményéből származnak.