Eseménynaptár
2026. június
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2026.06.05. - 2026.08.23.
Budapest
2026.06.03. - 2026.06.03.
Dunaújváros
2026.06.03. - 2026.06.03.
Budapest
2026.05.31. - 2026.08.23.
Hódmezővásárhely
2026.05.30. - 2026.11.14.
Kecskemét
2026.05.30. - 2026.06.30.
Herend
2026.05.30. - 2026.08.31.
Hódmezővásárhely
2026.05.29. - 2026.08.15.
Tatabánya
2026.05.29. - 2026.06.28.
Budapest
2026.05.29. - 2026.06.28.
Veszprém
2026.05.28. - 2026.06.05.
Budapest
2026.05.28. - 2026.06.05.
Budapest
2026.05.24. - 2026.05.25.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.05.15. - 2026.05.15.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.05.15. - 2026.05.16.
Sepsiszentgyörgy
2026.05.06. - 2026.05.06.
Budapest
2026.05.01. - 2026.05.01.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.04.30. - 2026.04.30.
Sepsiszentgyörgy
2026.04.30. - 2026.04.30.
Budapest
Hansági Múzeum - Mosonvármegyei Múzeum - Mosonmagyaróvár
Mosonvármegyei Múzeum
Cím: 9200, Mosonmagyaróvár Szent Isván király út 1.
Telefonszám: (96) 204-322
Nyitva tartás: K-V 10-18

Előre bejelentett csoportokat egész évben fogadunk, a múzeum nyitva tartási idejében 10 és 17 óra között. Érdeklődni és bejelentkezni hétfőtől péntekig 7.30 és 13.30 között a 96/212-094-es telefonszámon, illetve a hansagi@hansagimuzeum.hu e-mail címen lehet.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2012.11.15. - 2012.11.30.
cserkészet, időszaki kiállítás, mozgalmak, művelődés, szabadidő
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
800 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(15 fő felett: )
6000 HUF
Egyéni belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(15 fő felett: )
300 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(15 fő felett: )
300 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Cselley-ház, Mosonvármegyei Múzeum)
1400 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Cselley-ház, Mosonvármegyei Múzeum)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Cselley-ház, Mosonvármegyei Múzeum)
700 HUF

1908-ban az angol Robert Baden-Powel sem gondolta még, hogy az általa éppen kidolgozott cserkészmozgalom ilyen hamar meghódítják a világot. Elképzelései szerint a cserkész nem csupán kirándul és sportol: mindez az erkölcsi nevelés része, amely fegyelmezett, a társadalom számára is hasznos ifjakat ad, akik a közért, a hazáért fáradoznak. Az első cserkészcsapatok hamarosan megalakultak Magyarországon is és a lendületet jól mutatja, hogy 1912-ben már létrejöhetett a Magyar Cserkészszövetség. Az I. világháború jelentette kényszerű szünet után ismét újjáéledt a mozgalom, s 1920-ban már megszervezhették az első világtalálkozót is, amely célkitűzése szerint közel kívánta hoznia a béke érdekében a különböző népek fiait.

 

Moson megyében 1920-ban alakult az első cserkészcsapat, amelyet Széchenyi Istvánról neveztek el és a piarista főgimnázium keretében működött. Szervezője Galambos Lajos kegyesrendi tanár volt. A Moson megyei Cserkészszövetséget Krizsán Béla, szintén piarista pedagógus, hozta létre. 1921-ben alakult a Baross Gábor magyaróvári iparostanonc cserkészcsapat és Klauzál Gábor mosoni iparos cserkészcsapat. A csapatok az iskolájukban leltek otthont és gyűjtéssel igyekeztek a megfelelő felszerelést beszerezni. Ehhez tartozott az egyenruha a megfelelő kiegészítőkkel: a széles karimájú "búr" kalap, a megfelelő színű nyakkendő az egyedi nyakkendő szorítóval, a sötét ruha térdnadrággal, a világos ing, a cserkészöv, a térdzokni és a bakancs s fontos kiegészítő volt a bot vagy a fokos. A sapkán szokták elhelyezni a cserkészliliomot. Eskütételük előtt megfelelő felkészítést kaptak, amit első próbának neveztek. Elsajátították a táborozás szabályait, a szabadban való tájékozódás, a távbecslés napóleoni módszerét, az életmentés, betegápolás, egészségvédelem alapjait, amelyhez gazdasági és néprajzi ismeretek társultak s mindenkinek meg kellett tanulnia úszni. A piarista csapat a Háromtölgynél tett fogadalmat: hagyománytiszteletből napjainkban is ez utóbbi a cserkészavatás helyszíne.

 

A cserkészcsapatok részt vettek a helyi társadalmi életben is: műsoros estélyeket adva gyűjtöttek pénzt, hogy a bevételből a kirándulásaikhoz szükséges felszerelést megvásárolhassák. A túrák alkalmával bejárták szinte az egész országot, s rendszeres kirándulásokat tettek a Szigetközben is. Az elszakított országrészekkel való összetartozás tudatát erősítette, hogy a kirándulások a Trianon-emlékműtől indultak s itt is értek véget. Minden cserkész álma a nyári nagytábor volt, ahová még az iparos és kereskedő cserkészeket is elengedték munkaadóik. Fontos szerepet kapott az erkölcsi nevelés is. A csapatok karitatív munkát is végeztek, a nélkülöző családoknak gyűjtöttek természetbeni adományokat, amelyeket saját hátukon szállítottak ki a rászorulóknak.

 

A kommunista rezsim természetesen a cserkészmozgalmat is betiltotta. 1990-ben Dékány Árpád, a jelenlegi zirci főapát kezdte újra a cserkészkedést a Széchenyi csapat felállításával. A csapatnak a piarista gimnázium ad helyet, de bárki tagjai lehet. Ők a jelen, akik folytatják a régi cserkészek félszáz évvel ezelőtt megkezdett útját. Nyári kirándulásokat és túlélő táborokat szerveznek.

 

Enzsöl Imre

 

A kiállítás november 30-áig nyitva tartási időben, ezt követően a múzeum honlapján (www.hansagimuzeum.hu) történő bejelentkezés után látogatható.