Eseménynaptár
2014. november

Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma

Visegrád

akadálymentesített

Cím: 2025 - Visegrád, Fő utca 23.

Telefonszám: (+36 (26)) 597-010

E-mail: info@visegradmuzeum.hu

Nyitva tartás: K-V 9-17

A visegrádi királyi palota története

állandó kiállítás, történet, vártörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A visegrádi királyi palota előzménye az a királyi ház volt, amelyet székhelyének 1323-as Visegrádra helyezése után Károly Róbert építtetett Visegrád városában, feltehetően a mai palota területén. 1330-ban ebben a házban támadt rá Zách Felicián a királyi családra, de merényletét az ifjú hercegek nevelői meghiúsították. A király azonban ezután a jelek szerint inkább a várban álló palotáját részesítette előnyben.

Károly halála (1342) után fia I. Lajos kezdett hozzá apja városi házának kibővítéséhez: egy királyi kápolnát kezdett építeni mellé, de a munka a nápolyi háborúk miatt félbeszakadt, és a királyi udvar is egy időre Budára költözött. Csak az udvar visszaköltözése után, az 1350-es évek második felében folytatódtak a visegrádi palota építkezései. I. Lajos palotája egy nagy területen, meglehetősen szabálytalanul szétszórt épületekből álló együttes volt. A király csak élete végén fogott hozzá egy új, szabályosabb elrendezésű palota építéséhez, ennek munkálatait azonban csak utódai: Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond fejezték be a XIV. század végén, illetve a XV. század első éveiben.

Az új palota egy 123 x 123 méteres alapterületű, meglehetősen szabályosan elrendezett építmény volt. Utcai homlokzatának közepén állt a kaputornya amelynek egyik oldalához a konyha, másik oldalához a raktárakat és nagytermeket magábafoglaló épületek csatlakoztak. A palota első udvara egy nagy fogadóudvar volt. A belsőudvaros királyi lakóépülethez a király és a királyné virágoskertjei, csatlakoztak. A palotáról északra egy nagy gyümölcsöskert, délre pedig egy ferences kolostor épült. A palotát vízvezeték látta el tiszta forrásvízzel, ez üzemeltette az udvarokat és kerteket díszítő pompás csorgókutakat, a palota hideg-meleg folyóvízzel és izzasztókamrával ellátott fürdőjét, valamint a királyi lakóépület vízöblítéses árnyékszékeit.

A kor minden luxusával felszerelt lakosztályokat színpompás cserépkályhákkal fűtötték. Zsigmond király 1405-1408 között udvarát Budára költöztette és ott egy újabb palota építésébe kezdett. Ez azonban nem jelentette azt, hogy elhanyagolta visegrádi palotáját. Az utódai viszont a XV. század közepén már egyre kevésbé használták, így az 1470-es évekre már eléggé elhanyagolt állapotba kerülhetett. Mátyás király Aragóniai Beatrixxel kötött házassága után kezdett hozzá a palota felújításához. A palotát későgótikus stílusban építették át, de díszítésében már megjelent a reneszánsz stílus is. A palota berendezésének fehérmárvány faragványai alighanem a firenzei Verrocchio műhelyből kerültek ide, vörösmárvány keretelésüket pedig a szintén firenzei Gregorio di Niccoló faragta Visegrádon.

Mátyás utóda II. Ulászló a szomszédos ferences kolostor felújításával folytatta a Visegrádi rezidencia helyreállítását. A török időkben az elhagyott palota romhalmazzá vált, majd a XVIII. században a még látható romokat is elhordták. Feltárása 1934-ben kezdődött meg és napjainkban is tart.

2014.11.07. Budapest

2014.11.05. Budapest

2014.11.10. Szolnok

2014.11.09. Budapest

2014.09.29. Pécs

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Videótár

Titanic emlékkiállítás Belfastban
magyar
Levegő, tér és repülés
német
Dankó Pista hegedűje
magyar
Leonardo zseniális szerkezetei a Haáz Rezső Múzeumban - Székelyudvarhely
magyar
On.tour: A berlini Zsidó Múzeum az iskolákban
német
Nefertiti Berlinben 1.
német
Bélyegmúzeum
magyar
A Titanic mentőcsóknakja
magyar
Egyiptomi Múzeum - Torino, Olaszország
angol
Saab Múzeum
angol