Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1062, Budapest Andrássy út 103.
Telefonszám: (1) 322-8476
Nyitva tartás: K-V: 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2011.06.21. - 2012.09.30.
felfedezés, hírességek, Hopp Ferenc, időszaki kiállítás, keleti művészetek, Korea, művelődés, szabadidő, utazás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
Belépő diákoknak
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
550 HUF
Korea rendkívül izgalmas kultúráját, művészetét mutatja be a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum új időszaki kiállítása. Az európai ember számára gyakran nehezen értelmezhető koreai művészetet teszik megfoghatóvá a hétköznapi életet bemutató enteriőrök, az ünnepi viseletek és a míves tárgyak.

Korea művészetére a kínai és a szomszédos népcsoportok kultúrája hatott. Az utolsó koreai dinasztia, a Joseon-dinasztia uralkodásának több mint ötszáz évét (1392-1910) két részre osztja a történetírás: korai korszaka a 14-16. század, második korszaka a 17-20. század eleje közötti időszakot öleli fel. Nagy hangsúlyt kapott a koreai kultúra önállóságának kiépítése, mint a dinasztikus történetírás kezdete, illetve a saját betűírás bevezetése. Kialakult a koreai írástudó hivatalnokok kultúrája, amely a festészet, a kalligráfia és a költészet elsőbbségét hirdette. A 18. századi festészet fontos vonulata a portréfestészet és a mindennapi élet jeleneteinek olykor szatírikus hangvételű ábrázolása. A Joseon-kor legjelesebb építészeti alkotása a 17. században emelt szöuli Gjangbok palotaegyüttes.

Szimbolikus kellékek: gúzsba kötött élő tyúk és kakas

A hagyományos koreai bútorművességet a funkcionalitás és a fa megmunkálásának művészi kivitele jellemezte. A ház lakói a padlón ülve éltek, a lakóhelyiségek padlófűtésesek voltak. Az előkelő házakban külön férfi és női lakrészt alakítottak ki, mely leginkább a bútorzat típusában, díszítésében különült el.

A hagyományokat igen tisztelő koreai társadalomban a házasságkötést szabályokhoz kötötték: párt a szülők választottak, a két család megállapodásban rögzítette a frigy feltételeit. A szerencsés előjelek és a hold járása alapján kiválasztott napon kerülhetett sor esküvői ceremóniára a menyasszony szüleinek otthonában. Az esküvő napján sátort vertek fel a ház udvarán vagy a legtágasabb szobában, alatta gyékényszőnyegre állították az esküvői díszasztalt. Az asztalra két palackvázát helyeztek, az egyikbe erdei fenyőágat, a másikba bambuszágat tettek, továbbá két gyertyatartót egy-egy gyertyával, talpas tálcákra friss gyümölcsöt, színes aprósüteményt, omlós gesztenyét, datolyaszilvát, jujubabogyót halmoztak. Szimbolikus kelléke volt még az ünnepi asztalnak a kendővel gúzsba kötött élő tyúk és kakas: a kakast a menyasszonnyal, a tyúkot a vőlegénnyel szemben helyezték el. Elsőként a menyasszony hajolt meg a vőlegény felé, amire a vőlegény is meghajlással válaszolt. Majd a meghajlást megismételték. Ezt követően az ifjú pár rizsboros pohárkával is háromszor köszöntötte egymást, és a ceremónia ezzel véget ért.

Magyar utazók Koreában

A 19. század második felében több magyar utazó is megfordult Koreában, akiket a kíváncsiság, más népek kultúrájának megismerése, a magyarság keleti eredetének kutatása vonzott a távol-keleti országokba. Koreába csak a 19. század végén, 20. század elején jutottak el magyar utazók: dr. Gáspár Ferenc hajóorvos, Gróf Vay Péter címzetes püspök, Hopp Ferenc múzeumunk alapítója, Barátosi Balogh Benedek nyelvtudós, dr. Bozóky Dezső, az Osztrák-Magyar Monarchia hajóorvosa is megfordult az országban, s írásban is megörökítették utazásukat.