Sorozatunkban a múzeum gyűjteményében fellelhető 1848-as hírlapok eredeti példányaiból adunk áttekintést. A több mint 160 éves ősnyomtatványnak számító 4 db újságpéldány a régi, 1877-ben alapított egylet hagyatékából maradt ránk.

A Nemzeti című lapnak az 1848. július 5-i, 47. száma egykor Kaiser János adományként került a gyűjteménybe. A lap politikai hírlapként jelent meg, 4 oldalon. Konzervatív alapállású volt. Régi, már a forradalom előtt is bejáratott kiadvány volt, ám 1848 márciusának hatására átalakult és radikálisabb irányt vett. Ennek hangsúlyozásaként 1848 májusától hetente 6 alaklommal, új folyamként jelent meg. Az itt fellehető szám a képviselőház előtt lévő költségvetés előkészületeivel foglalkozik, de hivatalos értesítéseket, rendeleteket is találunk a lapban. A 3. oldalon országgyűlési tudósítás, a 4. oldalon vidéki levelezés és néhány hirdetés olvasható.

Az újonnan megjelentetett hírlapok közül figyelmet érdemel Kossuth Hírlapjának 1849. szeptember 19-i, 69. száma. Ez a politikai napilap 1848. július 1-jétől 1848. december 31-éig jelent meg. Tulajdonosa Kossuth Lajos, szerkesztője Bajza József volt. Amint neve is jelzi, Kossuth önálló lapja volt. Ebben a számban az első két oldalon Kossuth megindokolja, miért kellett a kormánynak lemondania, illetve az ország vezető testületének átalakulnia 1848 szeptemberében. A további oldalakon országos és nemzetközi helyzetértékelés, a legutolsó oldalon pedig több hirdetés is olvasható.

Bemutatónkon a Közlöny két, egymást követő száma, az 1848. július 9-i 30. és az 1848. július 10-i, 31. száma is szerepel. Ez az orgánum a kormány hivatalos lapja volt. Újonnan alapított napilap, mely az 1848 áprilisában elfogadott sajtótörvény alapján, a sajtószabadság szellemében jött létre. 1848. június 8-tól egészen a szabadságharc végéig megjelent. A kiadóhivatal mindig követte a kormány székhelyét.

A lap jellegéből adódóan elsősorban rendeletek, közlemények közreadására törekedett. A 30. számban az önkéntesek jegyzéke, a 31. számban a tiszti kinevezésekkel kapcsolatos rendelet olvasható az 1. oldalon. A következő oldalon általában a nemzetgyűlésről szóló tudósítás szerepelt, melyet országos és nemzetközi körkép követett. Legvégül néhány hirdetést is közreadtak. A lap terjedelme 4 ás 6 oldal között váltakozott, attól függően, mennyi hivatalos közölnivaló volt.

A háromféle hírlap egyben annak is bizonyítéka, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc sajtója politikai beállítottság tekintetében sokszínű volt. Ez nyilvánvaló, hisz az eltérő irányzatok egy közös lapba nem férhettek bele.