2020.03.18.
Katona József Múzeum

Bezárnak a kecskeméti múzeumok is

2021.03.01.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Őskori csontártól a bélyeges téglákig – leletek a vasút-villamos pályája alól

2021.02.24.
Déri Múzeum

A debreceni Hősök temetője - 1. rész

2021.02.24.
Szépművészeti Múzeum

Halála után készült róla a legtöbb arckép

2021.02.24.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

A mozsár, a külü: "ínyencségek" a technika hőskorából

2021.02.19.
Balatoni Múzeum

A múlt iskolája 2.

Katona József Múzeum - Kecskemét
Cím: 6000, Kecskemét Bethlen krt. 1.
Telefonszám: (76) 481-350
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2021.01.18.
hír, Virtuális tér
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Bajtay Ferenc kecskeméti fotóművész munkásságából emeli ki a jelentősebb felvételeket a Kecskeméti Katona József Múzeum legújabb virtuális kiállítása.

Az intézmény tájékoztatás szerint a tárlat nagyobb részt az 1978-ban gyűjteményi nyilvántartásba vett hagyaték felvételeiből áll. A közel kétezer várostörténeti jelentőségű és művészi beállítású fotót - üvegnegatív, celluloid negatív és papírkép - Bajtay Ferenc 1918 és 1967 között készítette.

Bajtay Ferenc - mint a 20. századi magyar fotóművészek többsége - lelkes amatőrként kezdte később kiteljesedő fotós karrierjét. Sosem volt klasszikus, műteremmel rendelkező fényképész, mindig is a művészetet kereste a fotózásban, önszorgalomból vált képzett fotográfussá, emellett filmezéssel is foglalkozott.

Mint írják, általában véve a két világháború közötti magyaros fotóművészet alkotója volt. Ez a stílus jellemzően a magyar tájat, a magyar vidéket, a falusi életet választotta témájául, annak napsugaras-felhős fényhatásaival dolgozott, de nem szakadt el a zsánerképektől sem. Bajtaynál ehhez kapcsolódik egyfajta városi fotóművészet, amely inkább terekben gondolkozik, szereplői esetlegesek, riportfotó jellegűek, ez kecskeméti képeire nagymértékben jellemző.

Bajtay Ferenc 1898-ban tisztviselő családban született Kecskeméten. Fiatal korában tagja volt a cserkészszövetségnek, később is gyakran fotózta a mozgalom mindennapjait. Polgári állása mellett 1918-tól kezdett el fotózással is foglalkozni, az 1920-as országos fotókiállításon már szerepeltek képei. Később megmutatkozott mozgóképes érdeklődése is: 1928-ban és 1929-ben segédkezett Mátis Kálmán festőnek, a szintén amatőr fotósnak és filmesnek A kiscserkész álma című korai magyar rajzfilm elkészítésénél, amely Londonban díjat is nyert.

Néhány évvel később, 1936-ban a Hírös Hét Fesztivál fényképkiállításán több képe is díjat nyert, valamint bemutatta A barack útja című 9,5 milliméteres filmjét, mely a kecskeméti gyümölcstermesztők munkáját örökítette meg a tavaszi metszéstől az áru vagonokba kerüléséig.

Az 1950-es években a fényképész szövetkezet, a Fényszöv tagja, majd elnöke lett. Emellett az ipari szakiskola fényképész tanulóit oktatta, amit nyugdíjazása után is folytatott. Az 1958-ban alakult Kecskeméti Fotóklub oszlopos tagja, haláláig elnökhelyettese volt. Képei a klubszervezeten keresztül bejárták a világot. Az 1960-as években még aktívan fotózta Kecskemétet. 1975-ben hunyt el.

(MTI)