2020.07.15.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Pentelei Molnár János festményeiből nyílik kiállítás Kecskeméten

2020.04.29.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Kulturális fesztiválok és kiállítások időpontjai és programjai módosulnak a járvány miatt

2020.03.18.
Katona József Múzeum

Bezárnak a kecskeméti múzeumok is

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye - Kecskemét
Cifrapalota, Kecskemét
Cím: 6000, Kecskemét Rákóczi út 1.
Telefonszám: (76) 480-776
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.07.15.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Pentelei Molnár Jánosnak, a 20. század elismert csendéletfestőjének munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén.

Osztényi Éva Gizella művészettörténész, a tárlat rendezője elmondta: Pentelei Molnár János egyéni festői stílusa a 20. század első évtizedében alakult ki. Festett nagyméretű bibliai tárgyú figurális kompozíciókat, továbbá életképeket és tájképeket, melyek legtöbbször szülőföldjéhez, Dunapenteléhez köthetők. Elsősorban mégis a csendélet műfajában lett ismert, mely különösen az 1910-es évek elején vált hangsúlyossá művészetében.

Közöttük a szalonképektől kezdve egészen a letisztult festői megoldásokkal szerkesztett konyhai csendéletekig számos típus megjelenik - tette hozzá. Kiemelte: Pentelei Molnár János alkotásaiban igyekezett a Münchenben, Hollósy Simon festőiskolájában tanult széles, összefoglaló látásmódot alkalmazni. Figurális képein a Hollósy- és a Benczúr-iskola, plein air tájábrázolásain Ferenczy Károly művei, míg csendéletein a 17. századi holland festészet hatása érezhető.

Mit mondta, a technikailag rendkívül képzett festőművész igyekezett minél naturalisztikusabban megjeleníteni az egyes motívumokat virtuózan megfestett képein. A művészettörténész szerint későbbi sikereit jól példázza a számtalan hazai és külföldi elismerés, állami díj és ösztöndíj. Pentelei Molnár János alkotásai a 20. század eleji magyarországi műgyűjtés legjelentősebb képviselőinek, így például Beczkói Bíró Henrik és Nemes Marcell kollekcióiban is megtalálhatóak voltak. A festő munkái napjainkban a bécsi, a bukaresti és a müncheni múzeumokban is fellelhetők. Magyarországon őrzött alkotásainak többsége a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének része, de az Intercisa Múzeum mellett Dunaújváros önkormányzatának tulajdonában is vannak művei.

A kurátor szerint a kecskeméti Cifrapalotában megrendezett kiállításon szereplő festmények egy olyan egyedülálló gyűjtemény részei, mely méltó követője a 20. század eleji nagy elődök szellemiségének. A tárlaton a magángyűjtemény 39 darabja mellett a Kecskeméti Katona József Múzeum két Pentelei Molnár-csendélete is látható lesz. A festő egy konyhai csendélete a múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyik legelső darabja, egy virágcsendélet pedig Nemes Marcell adományának köszönhetően került a gyűjteményükbe 1911-ben - mondta a múzeum munkatársa.

Osztényi Éva Gizella hangsúlyozta: a Cifrapalotában kiállított műtárgyak többsége csendélet. Pentelei Molnár János gyakran ábrázolt, visszatérő motívumai például a különféle porcelánedények, vizespoharak, virágok, az utóbbiak közül különösen a rózsák. Tájképein főként a szülőföldjét, a pentelei vidéket örökítette meg, de a kiállításon emellett látható lesz egy balatonlellei strandot megjelenítő alkotás is az 1910-es évekből. A tárlat szeptember 20-áig látogatható.

Pentelei Molnár János 1878. május 8-án született az egykori Dunapentelén, a mai Dunaújvárosban. Festészeti tanulmányait viszonylag későn, 24 éves korábban kezdte. Kortársaihoz hasonlóan látogatta Hollósy Simon müncheni festőiskoláját, majd 1903-tól a párizsi Julian Akadémián tanult. Visszatérése után a Benczúr Gyula vezette I. számú Festészeti Mesteriskola tagja lett. Festői pályafutásának korai, 1924. november 10ei halála vetett véget.

(MTI)