2020.07.08.
Jósa András Múzeum

Magyaros mente - 42 pitykével

2020.07.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedet a paprika helyezte földünk térképére

2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A kékfestés feledhetetlen mestere

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.07.
Jósa András Múzeum

A kelták csecsebecsének gyűjtötték

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Keddtől ismét várja a látogatókat a hadtörténeti múzeum

2020.05.29.
hír, Ókor, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Évszázadokon át folyamatosan érkeztek a kánaániták az ókori Közel-Keletről Levante déli részére - derül ki egy új DNS-elemzésből.

A kánaániták i.e. 3500-1150 között éltek Levante történelmi régió déli részén, a mai Izrael, Palesztina, Jordánia és Libanon területén. A szakemberek eddig nem sokat tudtak genetikai összetételükről és származásukról - írja a dailymail.co.uk.

Egy nemzetközi kutatókból álló csoport most 73 olyan személy maradványait elemezte - ősi DNS-t kivonva a csontokból -, akiket a régió öt különböző helyszínén temettek el 1500 év leforgása alatt. A szakemberek a térség négy másik helyszínén már korábban feltárt 20 emberi maradvány adatait is felhasználták.

A kutatók megállapították, hogy a kánaániták két fő népcsoportnak, Levante régió újkőkori lakóinak, hozzájuk kapcsolódva a kőrézkori Irán lakóinak, valamint a bronzkori Kaukázus lakóinak kevert leszármazottjai voltak.

"Annak ellenére, hogy különböző városállamokban éltek, a kánaániták kulturálisan és genetikailag is hasonlóak voltak" - mondta Liran Carmel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója.

Carmel szerint Levante régió számos későbbi népességmozgás tanúja is volt, északkeletről, délről és északnyugatról is érkeztek ide emberek.

A szakember szerint a vizsgált maradványok, noha mutatnak kis eltéréseket, de genetikailag nagyon hasonlítanak, ami azt mutatja, hogy a régészetileg és történelmileg definiált kánaániták egy összetartozó csoportot alkottak.

A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy Levante déli részére fokozatosan és folyamatosan érkeztek emberek az ókori Közel-Kelet - a mai Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán - területéről.

Shai Carmi, az egyetem munkatársa szerint ez az évszázadokon át tartó népvándorlás talán magyarázatot adhat arra, hogy a kánaáni városállamok késő bronzkori uralkodói miért viseltek hurrita - és nem szemita - neveket.

A 93 csontvázból 19-et egy másik kutatócsoport is tanulmányozott. A szakemberek megállapították, hogy Levante régió modern kori lakóinak DNS-e nagyrészt megegyezik a kánaánitákéval.

Ennek oka, hogy az elmúlt 4 ezer évben mindössze három esemény volt jelentős hatással a térségben élők génállományára: a vaskor kezdete (i.e. 1000), Nagy Sándor érkezése (i.e. 330) és az Oszmán Birodalom uralma (1516).

Az első tanulmányt a Cell Press, a másodikat a The American Journal of Human Genetics című folyóiratban publikálták a szakemberek.

(MTI)