2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
gazdaság, hír, ipar, nyomdaipar, római katolikus, Vallás, vallások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Egy könyv csak akkor lesz azzá, ami, ha olvasni kezdik. Akkor kezd élni a könyv. Több száz éven keresztül forgatva a mindenkori olvasó számára még becsesebbé válik, és a tartalmi mondanivalón, a szerző személyén és munkásságán kívül a kötet külső megjelenése, méretei, kötése, a díszei, a nyomtatott betűk formavilága is értékké válik.
Telegdi Miklós prédikációs könyve, 1577
A Hatvany Lajos Múzeum történeti gyűjteményében található 443 éves prédikációs könyv – pontos megfogalmazás szerint középkori előzményekből építkező postilla – a Szentírás, illetve prédikációk magyarázatának megléte miatt minden, a könyvészet, a vallásos irodalom és a történelem iránt érdeklődő olvasó számára kiemelt fontossággal bír. Maga a könyv egy háromrészes postilla-sorozat első kötete, amely az adventtől húsvétig tartó időszakra szóló prédikációkat foglalja magában.

1577-ben Bécsben készült, Appfel Mihály nyomdájában a következő "címmel": Az evangeliumoknak, mellyeket vasárnapokon és egyéb innepeken esztendő által az anyaszentegyházba olvasni és prédikálni szoktanak magyarázatjának első része, mely magába foglalja az Adventtől fogva Húsvétig való vasárnapi evangéliumokat, egynéhány egyéb innepeknek ... evangeliumaival... egyetembe.

Mint minden műtárgynak, ennek is van története. Megjelenése a Nagyszombat városában székelő, a katolikus hitvitázó irodalom első jelentős magyarországi képviselőjének, Telegdi Miklósnak (1535-1585) köszönhető, aki 1573 óta az esztergomi érsekség kormányzói tiszjtét viselte. Életútjának megismerése, tevékenysége és egyházi karrierjének nyomon követése jól példázza azt a küzdelmet, amire hivatottnak érezte magát, és egyben a háromkötetes postilla-sorozatának megjelentetését is indokolja.

A bihari jobbágycsaládból származó Telegdi Miklós (1535?–1586) a krakkói egyetemen tanult. 1558-ban Nagyszombatban a káptalani iskola tanára volt. 1561-ben érseki helynökként, 1579-ben pécsi püspökként tevékenykedett. A katolikus egyház újjászervezéséért és Nagyszombat kulturális központtá alakításáért fáradozott. 1577-ben megindította a városban a katolikus könyvnyomtatást. Még ugyanebben az esztendőben nyomtatták ki Bécsben a Telegdi által írt kötetet. A kiállításban látható, két éve restaurált példányt még az intézmény megalakulása előtti években Dr. Fister Károly ajándékozta Doktay Gyulának, a Múzeum alapítójának.

Kökény Ferenc