2022.08.10.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Tábor az Emlékparkban

PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Budapest
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Cím: 1013, Budapest Krisztina körút 57.
Telefonszám: (1) 375-1184
Nyitva tartás: H,Sze 9-16: bábtár, emléktár, fotótár, hangtár, kézirattár, képzőművészeti gyűjtemény, kisnyomtatványtár, makett-gyűjtemény, szcenikai gyűjtemény, színlaptár,topográfia
H,Sze 9-16, P 9-14: videótár, tánctár, könyvtár, dokumentáció, központi adattár
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
hír, néprajz, történet, viselettörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Színekben és hangokban élek, viseleteket gyűjtök és rajzolok, kosztümökkel álmodom! - mondta egykor a Magyar Állami Operaház vezető jelmeztervezője, Márk Tivadar, a Magyar Iparművészek Országos Egyesületének ezüst érmével kitüntetett, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, az MÁO örökös tagja, aki már az 1910-es évek elején állatfigurákat, különleges tárgyakat rajzolgatott és babaruhákat tervezett húga játékaihoz.
Márk Tivadar rajzfüzetéből: kalotaszegi viselet

Minden alkalommal számos próba rajzot készített, mindaddig variálva, amíg az énekes számára a legelfogadhatóbb és legkifejezőbb formavilág létre nem jött. Mindent megtett azért, hogy a jelmezről alkotott elképzeléseit elfogadtassa a szereplőkkel is. A tervező szerint a jó jelmez egy jelzés, mely a karakter alátámasztására szolgál. Csak akkor funkcionálhat, ha nem hivalkodó, csak egyszerűen kifejező.


Nagy szeretettel emlékezett mindig mestereire, mint Haranghy Jenő grafikusművész, Kőszeghy Ferenc művészettörténész, Muhits Sándor keramikus, Simay Jenő szobrászművész és Udvary Pál festőművészre is. A grafika mellett tanárai és iskolatársai - különösen Varga Mátyás és Tót Imre (Amirigo Tot) - a tervezés felé fordították figyelmét.

Az Iparművészeti Főiskola textil szakán szerzett diplomát. Kiválóan beszélt németül, angolul, és franciául is. Művészdiploma feladatként 1932-ben a Liliomfi jelmezeit választotta. Ezzel nyerte el Budapest Székesfőváros és a Főiskola egy éves tanulmányi ösztöndíját. 1934-ben dr. Zsindelyné Tüdős Klára tervező hívta a Magyar Királyi Operaházhoz. Asszisztensként Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán mellett dolgozhatott, egyben a jelmeztár vezetője is volt, miközben képezve magát a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán művészettörténetet tanult 5 éven át.

Egy előadás után úgy döntött, hogy felmond a Királyi Operaházban és Párizsban próbál szerencsét. Másnap reggel az Operaház direktora, Márkus László hívatta a pontosságáról és precizitásáról már ismert Márk Tivadart, hogy - egyetértésben Fülöp Zoltánnal - leszerződteti a fiatal tervezőt. 1938. július 1-én lett kinevezett jelmeztervező, majd 1958-tól vezető jelmeztervező.


Vendégtervezőként prózai művek színpadra állításában is dolgozhatott, a Thália, a Körszínház, a Nemzeti és a Vígszínház színpadain. Számos szabadtéri színpadra is tervezett: Esztergom, Fertőrákos, Margitsziget, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szombathelyi Iseum, Tatai Várjátékok. Dolgozott a Jégrevű és a Honvéd Művészegyüttes kosztüm tervezőjeként is.

1957 – 1989 között, kisebb megszakításokkal óraadóként is oktatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola opera tanszakán.

Tervezett kosztümöket a Ludas Matyi, a Déryné, a Föltámadott a tenger, a Fel a fejjel, a Hintónjáró szerelem, a Gábor diák, A csodacsatár, a Gerolsteini kaland, a Láz, a Don Juan legutolsó kaladjai, a Szegény gazdagok, a Katonazene, a Napfény a jégen, a Pacsirta, a Rab Ráby, a Háry János, a Nem várok holnapig, a Szerelmi álmok és a Csínom Palkó című, ma már kultikus magyar filmekhez.


A Ludas Matyi forgatásán az utolsó pillanatban el kellett kérnie egy parasztember ingét, mert ami a műhelyben készült, az nagyon "steril" volt, hiányoztak róla a foltok.

Turnai Tímea