2020.07.28.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Évszázadok leletei: 8.000 lelet, 10.000 fotó

2020.07.27.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Az elcsent élesztő és a csöpögő gerenda

2020.07.17.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Vásárhely látnivalóival ismerkedtek az idegenforgalmi szakemberek

2020.07.14.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Történelem és magyarság

2020.05.19.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Idő formálta tájelemek

2020.04.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020.04.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Sajtóközlemény a közös művészeti örökségünk nyomában című pályázat zárásáról

2020.04.19.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A kirekesztéstől a megsemmisítésig

2020.04.15.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Pogácsa, barackpálinka és Náhum próféta

2020.04.15.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Harminc éve szabadon

2020.04.13.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Virtuális kapcsolatban a látogatókkal

2020.04.06.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Elindult a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeum ismeretterjesztő videosorozata

2020.03.30.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Németországból is importáltak kerámiát a középkorban

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: K-V 10-17
2020.04.19.
Tornyai János Múzeum
hír, Holokauszt, Magyarország, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján azokra a magyar származású zsidó honfitársainkra emlékezünk, akik a vészkorszakban pusztultak el: többségük Közép-Európa valamelyik haláltáborában végezte be életét 1944–45-ben. Az emléknapon Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója fejtette ki gondolatait.

A magyarországi zsidóság a magyar társadalomnak mindig is integráns része volt, s jelentős szerepet kapott Magyarországon – így Hódmezővásárhelyen is – a tizenkilencedik–huszadik században a gazdasági, társadalmi és politikai élet modernizációjában. A zsidóságnak – fogalmazott a múzeumigazgató – virágzó közösségei működtek a történelmi és a trianoni Magyarország-szerte, s azok jelentős társadalmi befolyással és gazdasági erővel rendelkeztek.
A történelmi kutatások bizonyítják, hogy bizonyos történelmi korokban hamisan, jogtalanul és politikai prekoncepcióktól vezérelve „vádolták” a magyar zsidóságot a magyar nemzethez való „hűtlenséggel” – mutatott rá Miklós Péter, emlékeztetve: a zsidóság helyzete az 1930-as években egyre bizonytalanabbá vált hazánkban. Előbb jogilag korlátozták, majd tulajdonuktól és családi életük szabadságától fosztották meg őket, később munkaszolgálatra hurcolták a férfiak egy nagy csoportját, majd gettókat jelöltek ki számukra, s végül a magyar zsidóság jelentős része az 1944 nyarán megindult deportálások következtében vált a holokauszt áldozatává.

– A zsidóság elvesztése nem csak egy vallási közösség elvesztését jelentette – mint Vásárhelyen, ahol a közösség mintegy fele vált a Soá áldozatává –, hanem az ország a magyar nemzethez, a magyar államhoz és a magyar kultúrához ragaszkodó polgárainak egy komoly rétegét veszítette el. Nem engedheti meg magának egy társadalom, hogy egy csoportját – még ha az vallási kisebbség is – kirekeszti, üldözi és megsemmisíti – szögezte le Miklós Péter.
– Erkölcsi kötelességünk megemlékezni az áldozatokról, s életben tartani a gondolatot, hogy a magyar zsidó közösségek tevékeny részesei voltak a modern Magyarország fölépítésének – zárta gondolatait a múzeumigazgató.