2020.05.31.
Budapest Főváros Levéltára

Ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák...

2020.05.27.
Budapest Főváros Levéltára

Kapások, vincellérek... no meg a hegymester

2020.05.17.
Budapest Főváros Levéltára

Luxuslakások 1911-ből

2020.05.07.
Budapest Főváros Levéltára

Zichy Mihály, aki hatszor végrendelkezett

2020.04.28.
Budapest Főváros Levéltára

Egy eltűnt mulatónegyed: Konstantinápoly Budapesten

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

Budapest Főváros Levéltára - Budapest
Cím: 1139, Budapest Teve utca 3-5.
Telefonszám: (1) 298-7518
2020.04.14.
Budapest Főváros Levéltára
Budapest, építészet, hír, Magyarország
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Budapest Főváros Levéltára őrzi a főváros épületeinek tervanyagát, a műemlékeihez kapcsolódó dokumentációt. A levéltár Facebook oldalán márciusban indult sorozat számos kiemelkedő épület terveit, fotóját mutatja be – történetük nélkül. Ezt a hiányt ezúton pótoljuk.
Az Osztrák-Magyar Bank épülete, 1907, Fortepan/Schmidt Albin, 86340

A Magyar Nemzeti Bank épülete

1900 nyarán zártkörű pályázatot írtak ki a dualizmus elveinek megfelelően négy magyar és négy osztrák építész számára az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézete épületének tervezésére a Szabadság térre, többek között Lechner Ödön, Fellner és Helmer, valamint Otto Wagner meghívásával. Az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélték. A leendő épülettel szemben ekkor már épült egy másik épülete, a Tőzsdepalotáé.

Ahol lehetett, igyekeztek hazai alapanyagokból, hazai mesterekkel, művészekkel dolgoztatni, többek között Maróti Géza, Markup Béla, Sennyei Károly, Róna József, Walla József, Neuschlosz Ödön és Marcell, Alpár Ede mellett a Ganz és a Schlick gyár munkáját dicséri az 1905-ben átadott modern épület korszerű világítással, fűtő-hűtőrendszerrel, központi porszívóval.


Külső képe lényegében megegyezik a maival, a belső terek, építészeti megoldások azonban sok változást értek meg az elmúlt 115 év alatt.  A Monarchia felbomlása után csak 1924-ben alakult meg az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank.

Építészetileg a legnagyobb átalakítást az épület történetében az 1947–48-as államosítás hozta. A kétszintű bankrendszert egyszintűvé alakították, ami gyakorlatilag a pénzintézetek felszámolását jelentette. A feladatok a központi bankban összpontosultak, ezért a személyzet létszámát jelentősen meg kellett növelni, ami helyhiányhoz vezetett. A legfelső szint tisztviselő lakásait irodákká alakították, a pénzszállításra kialakított udvart beépítették, az első és a második emelet közé pedig egy újabb szintet építettek. Ekkor esett áldozatul Róth Miksa „Patrona Hungariae”-t ábrázoló ólomüveg ablaka a bejárattal szemben, hogy átadja helyét egy pénztárajtónak. Az ábrázolás amúgy sem felelt meg a kor szellemének, az üvegablak egy külső raktárba került.

A későbbi átépítések, felújítások már nem eredményeztek drasztikus változást.


Alpár Ignác épülete – amely egy a 124-ből – 1976 óta áll műemlékvédelem alatt.
Garami Erika