Budapest Főváros Levéltára őrzi a főváros épületeinek tervanyagát, a műemlékeihez kapcsolódó dokumentációt. A levéltár Facebook oldalán márciusban indult sorozat számos kiemelkedő épület terveit, fotóját mutatja be – történetük nélkül. Ezt a hiányt ezúton pótoljuk.A Magyar Nemzeti Bank épülete1900 nyarán zártkörű pályázatot írtak ki a dualizmus elveinek megfelelően négy magyar és négy osztrák építész számára az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézete épületének tervezésére a Szabadság térre, többek között Lechner Ödön, Fellner és Helmer, valamint Otto Wagner meghívásával.
Az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélték. A leendő épülettel szemben ekkor már épült egy másik épülete, a Tőzsdepalotáé.
Ahol lehetett, igyekeztek hazai alapanyagokból, hazai mesterekkel, művészekkel dolgoztatni, többek között Maróti Géza, Markup Béla, Sennyei Károly, Róna József, Walla József, Neuschlosz Ödön és Marcell, Alpár Ede mellett a Ganz és a Schlick gyár munkáját dicséri az 1905-ben átadott modern épület korszerű világítással, fűtő-hűtőrendszerrel, központi porszívóval.
Külső képe lényegében megegyezik a maival, a belső terek, építészeti megoldások azonban sok változást értek meg az elmúlt 115 év alatt. A Monarchia felbomlása után csak 1924-ben alakult meg az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank.
Építészetileg a legnagyobb átalakítást az épület történetében az 1947–48-as államosítás hozta. A kétszintű bankrendszert egyszintűvé alakították, ami gyakorlatilag a pénzintézetek felszámolását jelentette. A feladatok a központi bankban összpontosultak, ezért a
személyzet létszámát jelentősen meg kellett növelni, ami helyhiányhoz vezetett. A legfelső szint tisztviselő lakásait irodákká alakították, a pénzszállításra kialakított udvart beépítették, az első és a második emelet közé pedig egy újabb szintet építettek. Ekkor esett áldozatul Róth Miksa „Patrona Hungariae”-t ábrázoló ólomüveg ablaka a bejárattal szemben, hogy átadja helyét egy pénztárajtónak. Az ábrázolás amúgy sem felelt meg a kor szellemének, az üvegablak egy külső raktárba került.
A későbbi átépítések, felújítások már nem eredményeztek drasztikus változást.
Alpár Ignác épülete – amely egy a 124-ből –
1976 óta áll műemlékvédelem alatt.Garami Erika