2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: IV. 1 -X.31.: K-V 10-18

XI.1-III.31.: K-V 10-16
2020.04.11.
hír, oktatástörténet, történelem, történet, Trianon, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2019. december 13-án nyílt meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Trianon és a magyar oktatás 1920–45 című történeti időszaki kiállítás. A megnyitóra a Magyarok Karácsonya programsorozat egyik elemeként került sor. 
Trianon és a magyar oktatás 1920-45
A tárlat az Emlékpark újonnan létesült Látogatóközpontjának aulájában kapott helyett, mely tágas és világos terével kiváló lehetőséget biztosított a megvalósításhoz. Ennek során bemutatásra került a magyar oktatási rendszer korabeli története, szerkezete és szellemisége. Ennek struktúráját, mintegy bejárva ezt rendszert, a kiállítás térbeli kialakítása is követte, az előzményektől és az ideológiai alapokból kiindulva a népiskolán át egészen az egyetemekig. Fő tematikus csomópontként kiemelésre került Klebelsberg Kunó és oktatáspolitikai tevékenysége, valamint az Emlékpark fő profiljához igazodva a népiskolai hálózat kiépítése és működése.

A kiállítás három, egymással párhuzamosan futó, s egyben összekapcsolódó síkon keresztül szemléltette a felvállalt témakört. Az egyik a tárgyi sík, melyet tárlókban elhelyezett korabeli tárgyak, dokumentumok és tankönyvek alkottak, elsősorban Szanka József magángyűjtő jóvoltából. A második síkot a textuális és vizuális információk jelentették, melyek közül az előbbit tablókon olvasható szövegek, az utóbbit pedig a szöveges tablókon bemutatott fotók, illetve a teremben felszerelt nagy felbontású televízión futó, korabeli filmhíradók képviselték. Az archív fotókkal illusztrált tablókon olvasható történeti narratíva és forrásrészletek segítségével került felrajzolásra a kiállítás koncepciójának történeti háttere. A harmadik síkot az épített környezet alakította ki, melyben archív dokumentumok felhasználásával került felépítésre és berendezésre egy iskolaudvar, egy népiskolai tanterem és egy tanítói lakás. Így tehát ez nem puszta háttérként funkcionál, hanem lényegi információkat, hangulatokat jelenített meg.



Kiss Gábor Ferenc