Az előkerült leletanyagot a Baden kultúrával alaposabban foglalkozó Banner János régész számára közlésre átengedte, aki azokat 1941-ben egy cikkben – Badeni leletek a Szabolcs megyei Vissről – meg is jelentette. A kitűnő ősrégész már ekkor megpróbálta a Baden kultúrát elhelyezni a rézkori kronológiában (igaz tévesen). A rézkor időrendi kérdései csak Kalicz Nándor székely–zöldtelki megfigyelései alapján tisztázódtak egyértelműen, és került a Baden kultúra besorolása a rézkor kései szakaszába.

A kultúra korai szakaszában a helyi hagyományok és külső hatások keveredése által egy nagy egységesedési folyamat ment végbe a Kárpát-medencében, azonban a kialakult, hatalmas területre kiterjedő kultúrkör ennek ellenére sokszínűnek mondható.

A Baden kultúra idején a korábban virágzó nagy fémművességi központok megszűntek, így a leletanyagban alaposan lecsökken a rézleletek mennyisége.

A korábbi időszakokhoz képest törést jelent az is, hogy a kerámia sem a korai rézkori (Tiszapolgár), sem az azt szervesen követő (Bodrogkeresztúr) kultúra formakincsét nem idézi, ezek az edények már inkább tekinthetők a kora bronzkori edények előképeinek. Az új formák jellegzetes képviselői közé tartozik a vissi darab.

Tompa György



Füles kerámiaedény
Lelőhely: Viss–Szőlőhomok, 1938
Kor: Késő rézkor, Baden kultúra, Kr. e. IV. évezred eleje – III. évezred vége
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, ltsz. 57.137.17.
Méretek: perem átmérő 9,1 cm, alj átmérő 6,2 cm, magasság 15,8 cm