Virtuális barangolásodat folytatva a körmendi múzeumban, Kedves Látogató (elnézést a tegező formáért!), feltétlen ballagj át a kastély belső udvarán! A téglaboltíves helyiségben biztosan elakad a szavad! Az ősi boltívek alatt ugyanis nem régi kardok vagy megsárgult okiratok, esetleg mamutcsontok várnak (azok fönn vannak az állandó kiállításon, az emeleten!), hanem egy velocipéd, vagy ahogy akkor nevezték: „vasparipa”. Ahogy a „magasgép” szembenéz veled, csak megkérded: „Mi keres ez itt?!”

Dicső elődök, Udvary Jenő és Feri egy-egy ilyen szerkentyűvel, amire gyengébb szívű biztosító nem kötne életbiztosítást, 1889. augusztusában útra keltek Párizsba, hogy megnézzék a frissen felavatott Eiffel-tornyot. Nos, a vállalkozás sikeres volt! 17 napi teker(g)és után hőseink megérkeztek Párizsba. Sőt, ha az élményt még fokozandó hazafelé - „kis kitérőként” - elgurultak Torinóba is, meglátogatni Kossuthot.

Erre emlékezve - no és persze, hogy továbbadhassuk az élményt - készült ez a vasparipa. 59 collos kerék, síkban fordítható kormány, soha le nem eső lánc (mert nincs!), szép, bőr nyereg, gumilabdás hangjelző szerkezet (duda), amit nyújtani tudunk. Meg a szakértelem, hogy a „hogy fogok én erre fölülni” látogatói kérdésre választ tudunk adni. Ezt tudjuk adni…

…meg az élményt, hogy kipróbálhattad a vasparipánkat! És ez bizony kihagyhatatlan! Én már csak tudom!
Addig is, míg nem ideérsz, kedves Látogató, olvasgass róla! Itt találod például a párizsi túra egyik résztvevőjének naplóját.(Ebből is van egy példány kiállítva.)

És amikor ideérsz, és kipróbálod végre ezt a csodálatos gépezetet, ha tetszett, küldd hozzánk barátaidat is, ha nem, akkor jöhetnek az ellenségek!