2020.04.30.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Vásárhelyi történész előszavával jelent meg Révay Mór Jánosné naplója

2020.03.18.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

A hódmezővásárhelyi közművelődési intézmények is bezárják kapuikat

2020.03.09.
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

Piarista diákok vásárhelyi múzeumokban

2020.05.29.
Jósa András Múzeum

A dekoratív szarmata hölgyek viselete

2020.05.29.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Trendi estélyi és báli viseletek 1864-ből

2020.05.29.
Szépművészeti Múzeum

Császárnénak szánták...

2020.05.29.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori szerelmi gyűrű

2020.05.29.
Déri Múzeum

Nappal sportos, éjjel kacér

Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ - Hódmezővásárhely
A múzeum épülete
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Andrássy út 34.
Telefonszám: (62) 530-940
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.02.26.
Emlékpont
hír, történelem, Újkor, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A kötetet a megjelentetés előtt végül nem befejeztem, csupán a megírását hagytam abba – fogalmazott Kovács Attila történész, tanár, újságíró hétfő este a hódmezővásárhelyi Emlékpontban, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozat nyitóelőadásán, amelyen a közgyűjtemény A bolsevik iszonyat 100 éve. A kommunizmus Magyarországon 1919 – 1989 – 2019 című könyvét mutatta be.

A kötetben az interjúk sorozata időrendben követik egymást, s mint a szerző hangsúlyozza, a napi politikától mentesen mutatják be a kommunizmus eszméjének folyamatos magyarországi jelenlétét. Kovács Attila – akivel Vincze Gábor, az Emlékpont történésze beszélgetett – arról is szólt, hogy a tanácsköztársaság 133 napos története egészen a mai napig nem nyert átfogó, kritikai-monográfiai feldolgozást, a témáról megjelent az utolsó átfogó munka még a hetvenes évek környékén látott napvilágot.

Kovács Attila cáfolta, hogy a tanácsköztársaság után kizárólag üldöztetés lett volna Kun Béla híveinek sorsa, akik közülük a Szovjetunióba emigráltak, karriert építhettek, s akár egyetemi tanárok, rádióvezetők lehettek, hogy 1945 után Magyarországra visszatérve nyíltan, vagy fedett módon segítsék a kommunizmus térnyerését.

A kötetben megtalálható a hóhérok, gyilkosok és rendszerkiszolgálók listája, amelynek hitelességét a szerző minden név esetében több forrásból is ellenőrizte. Ennek során bukkant az adatra, miszerint Kádár János a korábbi ismeretekkel szemben nem Csermanek János néven született, ez is felvett név, kutatásai szerint a kommunista vezetőt születése után Czermanik vezetéknéven anyakönyvezték.

– Nagy Imre nem került fel a listára – emelte ki Kovács Attila, ezt azzal indokolva, hogy Nagy Imre közvetlen, moszkvai bekötöttsége nem igazolható, s bár a padlássöprések az általa vezetett kormány idején történtek, 1956-ban a jó oldalra állt, s kivégzése előtt kegyelmet sem kért a megtorlóktól.

A rendszerváltás utáni időszakról is szólva Kovács Attila leszögezte: a mai magyar társadalomnak több mint háromnegyedének okozott veszteségeket a bolsevik iszonyat, azonban ezt a mai napig nem sokan ismerik fel.