A Néprajzi Múzeumban a napokban fejeződött be egyóriási nagyságrendű képdigitalizáció, amely során több mint 35 000 fénykép és rajzszámítógépes rögzítését végezték el a kulturális örökség digitalizálásában élen járó Tripont Cultural Heritage Solution munkatársai. Lezárult a nitrocellulóz alapú negatívok másfél évtizede folyó szkennelése és befotózása, digitális másolat készült az üvegnegatív állomány bizonyos egységeiről, valamint a rajzgyűjtemény ceruzarajzai, akvarelljei, hímzésminták és századelős kutatók mintarajzai is digitalizálásra kerültek, és folyamatosan kerülnek fel az intézmény szabadon böngészhető online adatbázisába.A Néprajzi Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi és legnagyobb fénykép-, és rajzgyűjteményét. A fényképgyűjtemény közel 350 ezres fotóanyagának majdnem egynegyedét teszik ki a „nitrátos” jelöléssel ellátott fényképnegatívok – az egyik legveszélyeztetettebb állomány – amelyek az 1950-es évek előtt gyártott nitrocellulóz hordozóra készültek. Ezek a negatívoknagy mennyiségben tárolva nem csupán tűzveszélyesek, hanem az instabil hordozóanyag és az emulziós rétegét támadó baktériumok miatt folyamatosan bomlanak le, míg végül teljesen megsemmisülhetnek a rajtuk lévő felvételek. Ez a folyamat megfelelő tárolási körülményeket biztosítva lassítható, de teljesen nem állítható meg. Ezért fontos, hogy a nitrocellulóz filmen lévő értékes képanyagot digitalizálják, hogy virtuálisan fennmaradhasson az utókor számára. A projekt során a nitrocellulóz alapú negatívok digitalizálásának másfél évtizede folyó munkája végére került pont.
A nagyszabású projekt a gyűjtemény 75 000 darabot számláló, az 1890-1940-es évek között készült, különösen értékes üvegnegatív állományának bizonyos egységeivel folytatódott. A korai anyagok közül digitális másolat készültJankó János 1894-95-ben készült, több száz 13x18 cm-es üvegnegatívjáról, amelyeket a Kárpát-medence különböző területein az 1896-os Millenniumi Kiállítás néprajzi falujának tervezéhez készített. Ezek a felvételek láthatóak lesznek a Néprajzi Múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban, csakúgy, mint az 1930-40-es években készült, úgynevezett „magyaros” stílusú fotográfiák (Szöllősy Kálmán, Kankovszky Ervin, Vadas Ernő, Balogh Rudolf és kortársaik felvételei, amelyek jelentős része ugyancsak most került digitalizálásra). A múzeum egykori munkatársai, hogy megőrizzék a fényképészműtermek kordokumentum értékű felvételeit, 1920-21-ben országszerte számos műterem képanyagát vásárolták meg, közel 25000 felvétellel bővítve a múzeum gyűjteményét. Ebből az értékes képanyagból most 15 ismert műterem anyagát digitalizálták. (Mint példáulBorgula Ede műterme Szekszárdról, a kecskeméti Fantó műterem anyaga, Weissbach Rilly és Testvére fényképészete Mezőkövesdről, Mathea Károly Nagykanizsáról, a zalaegerszegi Vajda Dóri fényképészműterem, vagy Vámos Aladár balassagyarmati fényképészete.)A néprajzi fényképezés és filmezés kiemelkedő alakjától, Gönyey Sándortól közel 14 000 felvétel található a gyűjteményben, amelyből most újabb 1600 darabról készült digitális másolat.
A fényképnegatívok mellett kiemelkedően fontosak a gyűjtemény legkorábbi anyagai, a múzeum első igazgatójának, Xantus Jánosnak 1869-71-es expedícióján vásárolt japán, jávai, sziámi (Thaiföld), kínai és egyéb délkelet-ázsiai papírképei is, amelyek ugyancsak részét képezték e hatalmas projektnek.
A rajzgyűjtemény nagyméretű, korai rajza és akvarellje közül 6 000 darab ugyancsak digitalizálásra került: a magyar ornamentika kiemelkedő kutatója, Huszka József az 1880-as években készült rajzai, valamint különböző rajziskolák ékítményes mintalapjai az 1890-es évekből, szűcsmesterek által készített mintarajzok és kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.
Az 1885-től megjelenő és közel 4500 rajzot tartalmazó Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kiadvány eredeti grafikáinak egy részét a Néprajzi Múzeum őrzi, ezekről is most készült digitális másolat, csakúgy, mint Melka Vince festőművész havasi pásztorokat és medvevadászokat ábrázoló ceruzarajzairól, akvarelljeiről. A múzeum korai kiállításain használt több száz nagyalakú, egyedileg színezett fényépnagyítás, valamint az 1950-es években textiltervezők által, a vidéki gyűjtések során készített mintarajzok is a frissen digitalizált állomány részét képzik.
A Néprajzi Múzeum kiemelt figyelmet fordít a gyűjtemények állományvédelmére, a különböző hordozóanyagra készült fényképek és rajzok szakszerű tárolására és széles körben hozzáférhetővé tételére kutatási, oktatási és prezentációs célra. A képek befotózása ezért a legszigorúbb nemzetközi állományvédelmi és múzeumtechnológiai szabványoknak megfelelő eljárással, Phase One kamerával történt, amely a létrejövő digitális reprodukció színhelyessége, részletgazdagsága és nagy árnyalatterjedelme mellett az eredeti műtárgy sértetlenségét is minden tekintetben biztosítja.
Az elkészült anyagok szakmai ellenőrzés után folyamatosan kerülnek fel a Néprajzi Múzeum mindenki számára elérhető és szabadon böngészhető on-line adatbázisába,emellett egy részük a múzeum új épületébe készülő állandó kiállításban is megtekinthető lesz.