Az 1566-os ostromot fényvetítéssel megidéző diorámával, egy kiterjesztett valóság alapú installációval és két, a 16. századi várat és környezetét megidéző videóval bővült a gyulai vár kiállítása.

A fejlesztéseket az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Kubinyi Ágoston Program keretében, a fenntartó gyulai önkormányzat által elnyert 10 millió forintos támogatásból valósították meg; az új installációkat január 27-én Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára adta át.

A fejlesztéseket rendkívül időszerűvé tette, hogy a jelenleg is látható várkiállítás 2005-ben készült el, s azóta változatlan formában mutatta be, milyen lehetett egy reneszánsz vár. A 2000-es évek elején lezajlott korszerűsítés alkalmával digitális attrakciók nem kerültek a kiállításba, hiszen akkoriban a technikai lehetőségek is szerényebbek voltak, illetve az erre vonatkozó látogatói igény is kevésbé volt jellemző. A vár kiállítása hagyományos jellegű, azaz statikus, alapvetően egy enteriőrsort végigjárva ismerkedhet a látogató a középkori életmóddal.

A pályázati támogatásnak köszönhetően, a bekerült interaktív elemek segítségével azonban jelentősen korszerűsödött az élményszerzés.

Az összegből készült egy dioráma, amelynek alapja egy háromszor másfél méteres makett a 16. századi várról. Fontos tisztázni, hogy a most látható téglavár eredetileg nem hadi szempontok szerint épült, a többszörös védelmi vonalakból álló teljes erődítésrendszere csak a 16. században készült el, ami az oszmán támadások időszakában a gyulai várat a térség legjelentősebb végvárai közé emelte. A gyulai szakemberek kiemelten fontosnak tartják, hogy ez a tény minél szélesebb körben legyen ismert.

A dioráma alapjául szolgáló makett a legújabb, 2015-2016-os ásatások során a 16. századi erődítmény elhelyezkedéséről, felépítéséről szerzett ismeretek alapján készült. Ezen kutatásokat Gyula város saját forrásból finanszírozta.

A makett az 1566-os ostrom heteinek idejére viszi vissza a látogatókat, az erőd részeinek és a katonai mozdulatoknak a bemutatásában fényfestés segíti a látogatókat. Ezt hangeffektek és kisebb animációk teszik még életszerűbbé.

Az installáció alapját a gyulai vár teljes erődítésrendszerének digitális rekonstrukciója adja, amelyet a Pazirik Informatikai Kft. alkotott meg a fejlesztés keretében. A dioráma makettjét a Modellab Studio Kft., a fényfestést az Euromedia Stúdió és Incze László készítette.

Az újítás része egy úgynevezett kiterjesztett valóság (AR) installáció, ami a jelenlegi rendezvénytér és a szemben lévő Almásy-kastély látványát egészíti ki a 16. századi huszárvárról, valamint az azt körülvett palánkfalról készült grafikával. Készítettek egy puskát, amelynek mozgatásával lehet mozgatni a képet az azt megjelenítő monitoron. Az installáció bővíthető, a későbbiekben a középkori városról, a vár részeiről és a szolgálatot teljesítő katonákról, személyzetről is tudnak további ismereteket közzé tenni azon.

Mindkét technikai elem elkészítéséhez a régészeti és történettudományi kutatások szakmai anyagát vették alapul.
A pályázati támogatásból a pécsi Pazirik Kft. készített két másfél perces videót is a 16. századi várról és környezetéről, ők szolgáltatták a történelmi rekonstrukciójú grafikákat valamennyi fejlesztéshez.

A dioráma fémszerkezetét, a fényfestést és a puskát professzionális cégekkel gyártatták le. Vidéki kiállítóhelyként azonban szinte egyedüliként, az elemek vezérlését egy munkatársuk, Temesváry János műszaki vezető készítette el, ahogyan a dioráma tartalmi részét és a narrációt is saját szakembereikkel állították össze.

A gyulai vár múzeumi része folyamatosan frissül, új tartalmakkal egészül ki, tavaly nyáron a legfrissebb régészeti feltárások eredményeiről szóló Eltemetett vár című időszaki kiállítás főbb elemeit vitték át az Almásy-kastély időszaki kiállítóteréből a várba, és a jövőben is terveznek újításokat a várkiállításban.