Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.27. - 2020.01.27.
Hódmezővásárhely
2020.01.27. - 2020.01.27.
Budapest
2020.01.25. - 2020.01.25.
Debrecen
2020.01.25. - 2020.01.25.
Budapest
2020.01.25. - 2020.04.15.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Debrecen
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.02.29.
Győr
2020.01.24. - 2020.05.03.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.03.26.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2019.09.10.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A nyolcvan éve, 1939. szeptember 1-jén kitört második világháborúhoz vezető körülményekről, okokról és a fennálló erőviszonyokról tartott előadást az Emlékpontban Kiss Gábor Ferenc. A Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze rámutatott: a második világégés kitörése Németországnak és a Szovjetuniónak is érdekében állt.

Az első világháborút lezáró békerendszer a vesztes hatalmakat olyan méltánytalan módon alázta meg, hogy sem állami, sem egyéni szinten nem volt érdekük a kialakított rendszer fenntartása, s az új határok a kisebbségek helyzetét sem oldották meg.

Európa két politikailag és gazdaságilag jelentős országában, Németországban és a Szovjetunióban a Versailles-i határok lebontásában érdekelt ideológiák, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus nyert teret, miközben a korábbi két győztes nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország a közép-európai térség biztonságának fenntartása helyett saját gyarmatbirodalmának fenntartására és bővítésére fordította figyelmét, míg a Népszövetség nem működött a nemzetközi feszültségek kezelésére alkalmas szervezetként. S mindemellett az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egymással szemben is konfliktusos viszonyban álló utódállamai nem voltak képesek ellensúlyt képviselni a német és szovjet törekvésekkel szemben.

Az első világháború vesztesei idővel – saját biztonságuk érdekében – fegyverkezésbe kezdtek, s a tömegtermelésben megnyilvánuló iparosodás lehetőséget biztosított a hadiipar fejlődésének is. S mindeközben fejlődött a hírközlés, a tömegkommunikáció és az oktatás is, amelyek ugyancsak képesek voltak a békés célok mellett a hatékonyabb hadviselést is szolgálni. Új katonai elméletek jelentek meg, s az egyre hatékonyabb fegyverek pedig annak illúzióját keltették, hogy általuk könnyen és gyorsan megnyerhetővé válik egy új háború.

– Németország Lengyelországot a Szovjetunióval együttműködésben támadta meg nyolcvan éve – mutatott rá Kiss Gábor Ferenc, hozzátéve, hogy mindezt a Molotov–Ribbentrop paktum készítette elő. E hadműveletben, amellett, hogy a németek megszállták Lengyelország nyugati felét, a szovjetek a keleti felét, ezzel pedig Sztálin visszaállíthatta az egykori cári Oroszország nyugati határait, s nem sokkal később, november 30-án Finnország ellen is támadást indított.

Az előadáson részt vettek a Németh László Gimnázium, Általános iskola végzős diákjai, s az Emlékpont következő rendezvényén, szeptember 12-én, csütörtökön, 17 órától Vincze Gábor, az intézmény történészének Csendőrsorsok 1945 után az állambiztonsági iratok tükrében című könyvét ismerhetik meg az érdeklődők.