2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

2019.06.24.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A fiatalok felelőssége és feladata, hogy továbbvigyék Dunapataj jó hírét, erejét és hőseik emlékét, hiszen nagyszüleik és szüleik egész életükben hordozták a helyi történések sebeit - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Tanácsköztársaság vérengzésének áldozataira emlékezve vasárnap.

Soltész Miklós az egykori dunapataji unitárius templomban működő Pataji Múzeumban azt mondta: száz évvel ezelőtt szörnyű pusztítást szenvedtek el a dunapatajiak, amiért fel mertek lázadni egy diktatúra ellen. A kommunisták bosszúból embereket gyilkoltak vagy tettek tönkre, egyházakat és közösségeket vertek szét.
Hangsúlyozta: a helyiek bátorsága és kiállása hősies tett, hiszen "minden egyes embernek megvan egy közösségben, egy nemzetben, egy országban a maga felelőssége".

Emlékeztetett: a kicsiny, Duna menti településen élők lázadása, a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásuk, a később felakasztottak áldozata nélkül elképzelhető, hogy a kommunista időkben hazug módon "dicsőséges 133 napnak" nevezett időszak sokkal tovább tartott volna.

Az államtitkár szerint a dunapataji hősök tette hasonlít az 1956. október 23-ai eseményekre: a forradalom idején ugyanis egy kicsiny ország fordult "a nagy kommunista rémuralommal" szembe, és "bár azt is meglepték, mégis reményt adott mindenkinek, hogy igenis érdemes küzdeni az igazság oldalán" - mondta.

A dunapataji lázadás 100. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen a vérengzés áldozataira istentisztelet keretében is emlékeztek, amelyen Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi elnöke hirdetett igét.

Azt mondta: 100 esztendővel ezelőtt, amikor Dunapatajon és a környékén élő gazdák, az egyszerű emberek "a vesztes világháború nyomorúságait hordozva, szenvedve és küszködve megpróbálták újrakezdeni az életet", a diktatúra újabb és újabb rendeletekkel terhelte mindennapjaikat.

Gabonafejadagként évi 72 kilogrammot határoztak meg, a Hadügyi Népbizottság újabb sorozási rendeletének megvalósítását pedig éppen a legfontosabb mezei munkák idején, június 19-én kellett volna elkezdeni.
A község népe azonban fellázadt a toborzást tartó, erőszakoskodó vöröskatonák ellen, lefegyverezték az őrséget, és letartóztatták a helyi direktórium tagjait.

A dunapatajiak június 19. és 22. között több sikeres akciót hajtottak végre: ágyút szereztek, segítettek megvédeni Kalocsát, visszafoglalni Hartát, és csak a június 23-ai általános támadás, a tüzérséggel és gépfegyverekkel érkező túlerő tudta legyőzni a gyengén felfegyverzett védekezőket.

Szabó István püspök kiemelte: a kommunisták a kommün megdöntése miatt kegyetlen bosszút álltak: "a terrorbrigádok, a Lenin-fiúk a lázadást elfojtották lincseléssel, akasztással, nyilvános kivégzésekkel". Úgy fogalmazott: "megverték Dunapatajt, megverték a környéket, térdre kényszerítették az igazságot és szabadságot kedvelő embereket, nyomorba döntöttek egy egész országot."

(MTI)