2024. április 25. csütörtök
Márk
Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ - Hódmezővásárhely
 |
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Andrássy út 34.
Telefonszám: (62) 530-940
E-mail: emlekpont@emlekpont.hu
Nyitva tartás: K-V 10-17
|
2019.06.11.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Hódmezővásárhely, Magyarország, június, 05. 2019. – A Hódmezővásárhelyi Református Újtemplomi Egyházközség és a Szabadkai Városi Múzeum összefogásával valósul meg az az uniós projekt, amelynek köszönhetően a turisztika és a kultúra területén valósít meg eseményeket a két pályázó, akik számára infrastrukturális fejlődést is hoz az Interreg – IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló, Közös művészeti örökségünk nyomában című pályázat. A 586 975 euró uniós támogatással megvalósuló program megnyitójára június 5-én került sor a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.
– A vásárhelyi egyházközség a régi mesterségeket felidéző és bibliai ismeretekre támaszkodó gyermekprogramokkal, a családi és egyházi ünnepekről szóló rajzversennyel, valamint festőkurzussal vesz részt a pályázatban, amelyet a Tornyai János Múzeum munkatársaival együttműködve valósít meg – mondta el a Szeremlei Sámuel Református Óvoda kicsinyeinek műsor után Major Istvánné, a hódmezővásárhelyi Újtemplomi Református Egyházközség lelkésze. Az egyházközség most megépülő látogatóközpontja nemcsak a református gyülekezet, de a turisták és helybeliek számára is különleges élményt nyújtva szolgálhatja közösségfejlesztést és a kulturális örökség megóvását. A templom felújításának további lépései között szigetelik az erősen felvizesedett falakat, valamint a felújítják a templomot félkörben körülvevő téglapódiumot, s kiépítik a csapadékvizet elvezető rendszert is.
– A Hódmezővásárhelyt és Szabadkát összekötő legerősebb szál a művészet – fogalmazta meg a lelkész, hangsúlyozva, hogy a Hódmezővásárhelyen egykor európai hírű fazekasságot, mint népművészeti mesterséget érdemes hangsúlyosabban pozícionálni a térség turisztikai kínálatában, s ezt szolgálva csatlakozik a projekt a fazekasság és a hozzá kapcsolódó népművészeti hagyományok bemutatásával.
– A határon átnyúló együttműködés hidat épít a két város között – erről Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese szólt, kiemelve, hogy a pályázat biztosította lehetőségekkel élve a városok megmutathatják értékeiket, elkezdődhet egy vásárhelyi templom felújítása, s a programnak köszönhetően a két alföldi város is egymásra talál.
– Az elmúlt időszak kutatásai során több olyan művészeti, kulturális, ipartörténeti és néprajzi kapcsolatra is fény derült, amely összeköti Hódmezővásárhelyt és Szabadkát – erről Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója szólt, hangsúlyozva, hogy a pályázat lehetőséget ad a két település kulturális értékeinek jobb megismertetésére, amely segítheti a két város közötti turisztikai kapcsolatok erősödését, s lehetőséget ad a vajdasági közgyűjtemény épületének akadálymentesítésére is.
Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze felidézte: 1912-ben nyitották meg Szabadkán a vásárhelyi festőművész, Tornyai János kiállítását, amelyet a következő évben az egykori szintén vásárhelyi Majolikatelep kiállítása követett. A két város művészetének kapcsolatát reprezentálja a szabadkai festő, Oláh Sándor Csendélet című képén látható vásárhelyi kerámia, s ezt a kapcsolatot a pályázat segítségével igyekeznek tovább mélyíteni, előadássorozatot szervezve bácskai és hódmezővásárhelyi szakemberek részvételével, valamint foglalkozásokkal, amelyeken a szabadkai és a környező települések fiataljai részvételére is számítanak.
Az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programról
Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014-2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének előcsatlakozási eszköze (IPA) keretében valósul meg.
A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási rendszerben” végrehajtva a Program különböző szervezetek közötti együttműködési projekteket támogat a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből és a következő szerbiai területekből álló programtérségben: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.
A Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, támogatja a közös identitást és a határtérség kulturális és történelmi örökségét, továbbá hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához.
– A vásárhelyi egyházközség a régi mesterségeket felidéző és bibliai ismeretekre támaszkodó gyermekprogramokkal, a családi és egyházi ünnepekről szóló rajzversennyel, valamint festőkurzussal vesz részt a pályázatban, amelyet a Tornyai János Múzeum munkatársaival együttműködve valósít meg – mondta el a Szeremlei Sámuel Református Óvoda kicsinyeinek műsor után Major Istvánné, a hódmezővásárhelyi Újtemplomi Református Egyházközség lelkésze. Az egyházközség most megépülő látogatóközpontja nemcsak a református gyülekezet, de a turisták és helybeliek számára is különleges élményt nyújtva szolgálhatja közösségfejlesztést és a kulturális örökség megóvását. A templom felújításának további lépései között szigetelik az erősen felvizesedett falakat, valamint a felújítják a templomot félkörben körülvevő téglapódiumot, s kiépítik a csapadékvizet elvezető rendszert is.
– A Hódmezővásárhelyt és Szabadkát összekötő legerősebb szál a művészet – fogalmazta meg a lelkész, hangsúlyozva, hogy a Hódmezővásárhelyen egykor európai hírű fazekasságot, mint népművészeti mesterséget érdemes hangsúlyosabban pozícionálni a térség turisztikai kínálatában, s ezt szolgálva csatlakozik a projekt a fazekasság és a hozzá kapcsolódó népművészeti hagyományok bemutatásával.
– A határon átnyúló együttműködés hidat épít a két város között – erről Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese szólt, kiemelve, hogy a pályázat biztosította lehetőségekkel élve a városok megmutathatják értékeiket, elkezdődhet egy vásárhelyi templom felújítása, s a programnak köszönhetően a két alföldi város is egymásra talál.
– Az elmúlt időszak kutatásai során több olyan művészeti, kulturális, ipartörténeti és néprajzi kapcsolatra is fény derült, amely összeköti Hódmezővásárhelyt és Szabadkát – erről Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója szólt, hangsúlyozva, hogy a pályázat lehetőséget ad a két település kulturális értékeinek jobb megismertetésére, amely segítheti a két város közötti turisztikai kapcsolatok erősödését, s lehetőséget ad a vajdasági közgyűjtemény épületének akadálymentesítésére is.
Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze felidézte: 1912-ben nyitották meg Szabadkán a vásárhelyi festőművész, Tornyai János kiállítását, amelyet a következő évben az egykori szintén vásárhelyi Majolikatelep kiállítása követett. A két város művészetének kapcsolatát reprezentálja a szabadkai festő, Oláh Sándor Csendélet című képén látható vásárhelyi kerámia, s ezt a kapcsolatot a pályázat segítségével igyekeznek tovább mélyíteni, előadássorozatot szervezve bácskai és hódmezővásárhelyi szakemberek részvételével, valamint foglalkozásokkal, amelyeken a szabadkai és a környező települések fiataljai részvételére is számítanak.
Az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programról
Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014-2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének előcsatlakozási eszköze (IPA) keretében valósul meg.
A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási rendszerben” végrehajtva a Program különböző szervezetek közötti együttműködési projekteket támogat a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből és a következő szerbiai területekből álló programtérségben: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.
A Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, támogatja a közös identitást és a határtérség kulturális és történelmi örökségét, továbbá hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához.
|
|
