Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.20. - 2019.06.20.
Zalaegerszeg
2019.06.20. - 2019.07.31.
Sárvár
2019.06.19. - 2019.06.19.
Budapest
2019.06.19. - 2019.06.19.
Budapest
2019.06.19. - 2019.06.19.
Budapest
2019.06.18. - 2019.06.18.
Budapest
2019.06.18. - 2019.08.20.
Budapest
2019.06.18. - 2019.08.15.
Budapest
2019.06.18. - 2019.07.13.
Budapest
2019.06.17. - 2019.06.21.
Budapest
2019.06.16. - 2019.08.25.
Budapest
2019.06.16. - 2020.01.19.
Budapest
2019.06.15. - 2019.09.15.
Tihany
2019.06.15. - 2019.06.30.
Budapest
2019.06.14. - 2019.09.22.
Budapest
2019.06.14. - 2019.11.10.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2019.06.05.
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ritka hun kori kerámiatöredékek és egy egyedülálló, avar kori kemence is előkerült egy Kecskeméten zajló építkezés régészeti feltárása során - tájékoztatta Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész az MTI-t.
Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető a késő szarmata objektumokból előkerült embercsont maradványokból egy állkapocscsontot mutat a Margaréta buszforduló építését megelőző régészeti feltáráson
A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: Kecskeméten, a Károly Róbert körúton, a tervezett buszforduló területén a 2015-ben végzett próbafeltárást követően néhány hete kezdték el a régészeti megfigyelést. Kovacsóczy Bernadett kiemelte, ahogy a munkálatok során a különféle kisebb műhelyek nyomai, illetve a gabonatároló vermek alapján egy, a Kr. utáni 4-5. századból származó, késő szarmata kori településrészlet rajzolódik ki.

A nagymennyiségű leletanyagban néhány igen ritkának számító, a hun korra keltezhető, besimított díszű kerámia töredékei is előkerültek, amelyek "igen pontos keltezőértékkel bírnak" - fogalmazott a régész. Az egyik jó minőségű, finoman fényezett, gyors korongon készült kerámián vélhetően egy stilizált levél bekarcolt mintája látható besimított háttérrel - tette hozzá. A szakember kiemelte, hogy a szarmata objektumok egy részét olyan homokréteg fedi, ami - pusztítás nyomait őrző - nagymennyiségű hamut is tartalmaz. Ebből a rétegből szórványosan embercsontok is előkerültek: egy alkar- és egy alsó állkapocscsont, valamint néhány borda. Mint mondta, azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a terület egy véletlen tűzvész áldozata lett, vagy pedig támadás következtében pusztult el, de az biztos, hogy bármelyik is történt, emberáldozatot is követelt. Erre a homokra rétegződve egy késő avar kori, Kr. u. 8. századi településrészlet nyomait fedezték fel. Előkerült egy viszonylag nagyméretű, földbe mélyített épület, vastagon tapasztott padlóval.

Szintén az avar kori falu részét képezi az a települési rétegsor, amit egy 10-12 alkalommal megújított kemence környékén sikerült megfigyelniük. A kemencén jól látható, hogy az elhasználódott tüzelőfelület körül rendszeresen elbontották a boltozatát, majd a törmeléket annak közvetlen közelében terítették szét. A platni megépítését követően rendre újra kialakították a kemence búbját. A használat során egyre vastagodott a tüzelőfelület, mígnem a hosszú évek során 1,5 méternyire növekedett. A jelenség jól bizonyítja az avarok folyamatos jelenlétét a területen - tette hozzá Kovacsóczy Bernadett. Hangsúlyozta: a kemence feltehetően a település elnéptelenedését követően rogyhatott össze, melyet aztán később befedett a futóhomok. Mint emlékeztetett: a késő avar kor legvégén, a Duna-Tisza közén megindult nagy homokmozgások szinte ellehetetlenítették az életet a területen. Az itt élők nagy száma jelentős állatállományt igényelt. A túllegeltetés miatt azonban felszakadozott a növényzet, és nem volt már képes megfogni a megindult homokot, ami aztán feltehetően a helyieket is elüldözte a településeikről. Ez a homokréteg idővel mindent befedett a területen, így őrizve meg az itt élők felbecsülhetetlen értékű nyomait az utókor számára - tette hozzá a régész. 

(MTI)