Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.04. - 2019.08.04.
Szécsény
2019.08.03. - 2019.08.03.
Budapest
2019.08.03. - 2019.08.03.
Debrecen
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2019.06.05.
Magyar Nemzeti Múzeum
hír, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A június 3-i szakmai napon bemutatott kötet mától a múzeum boltjában kapható.
Az ismeretlen Görgei
Görgei Artúr a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc méltánytalanul háttérbe szorított, igaztalanul megvádolt hadvezére, akinek személye, sorsa nem választható el 1848 emlékezetétől, a magyar függetlenség kérdésétől, nemzeti identitásunk meghatározó elemeitől. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása úgy mutatja be a tábornokot, hogy történeti relikviákkal, dokumentumokkal teljes pályafutását, azaz családját, neveltetését, katonai és vegyészeti tanulmányait, majd a szabadságharcot követő küzdelmes 67 évét is végigköveti. Nagy figyelmet fordít Görgei megítélésére, mind életében, mind halálát követően – egészen napjainkig.

A József nádor termekben álló kiállítással először teszünk kísérletet arra, hogy Görgei Artúr valós alakját, megítélését, s annak változásait a történeti kiállítás eszközeivel mutassuk be. Célunk egy szabatos és markáns Görgei-kép megrajzolása, a közönség megismertetése a legutóbbi évek kutatási eredményeivel, a történettudomány mai állásfoglalásával, hogy a tábornok rágalmakkal, téveszmékkel körbefont emlékét tisztázzuk, s a közemlékezetben, a közbeszédben élő képét is közelebb vigyük a kutatók, történészek és hadtörténészek álláspontjához.

A most megjelent katalógus nem csupán a tárlaton kiállított tárgyak, dokumentumok képét, leírását tartalmazza a kiállítást értelmező, a látogatót a kiállításban vezető szövegekkel együtt, hanem tanulmánykötet is egyben. Hermann Róbert Görgei Artúr életútját ismertető tanulmánya nyitja a sort, ez után olvashatunk a kevéssé ismert vegyészi pályafutásról Riedel Miklós tollából. A Görgei-ikonográfia kérdéseit a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, Vajda László taglalja, Görgei fényképeiről Lengyel Beatrix ír összefoglalóan. Mindezek után az irodalomban, a filmművészetben megfogalmazott Görgei-kép következik részletesen, hiszen a kiállítás műfajából következően a tárlatban ezt az aspektust nem lehetett jelentőségének megfelelően kibontani. Így Szilágyi Márton a 19. szá-zad második felének irodalmát, Zimonyi Zoltán az ezt követő korszakot veszi górcső alá, a filmművészetben megjelenő Görgei-képet Deák-Sárosi László elemzi.

Abban reménykedünk, hogy a szép kiállítású, terjedelmes (448 oldalas) kiadvány a kiállítással, a kiállításhoz kapcsolódó programokkal együtt a közönség széles köreihez eljut, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy Görgei Artúrt a nemzeti panteonban az őt megillető helyre emeljük.