Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.17. - 2019.06.21.
Budapest
2019.06.16. - 2019.06.16.
Fertőrákos
2019.06.16. - 2019.06.16.
Tihany
2019.06.16. - 2020.01.19.
Budapest
2019.06.15. - 2019.06.15.
Fertőrákos
2019.06.15. - 2019.06.15.
Budapest
2019.06.15. - 2019.06.30.
Budapest
2019.06.15. - 2019.06.16.
Fülek
2019.06.14. - 2019.06.14.
Fertőrákos
2019.06.14. - 2019.06.14.
Budapest
2019.06.14. - 2019.06.14.
Budapest
2019.06.14. - 2019.07.14.
Budapest
2019.06.14. - 2019.11.10.
Budapest
2019.06.14. - 2019.09.22.
Budapest
2019.06.13. - 2019.08.14.
Pozsony
2019.06.11. - 2019.07.21.
Hódmezővásárhely
2019.06.07. - 2019.06.30.
Debrecen
2019.06.07. - 2019.07.21.
Debrecen
2019.06.06. - 2019.09.22.
Budapest
2019.04.15.
hír, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeummá alakítják azt a vonatot, amellyel a szerbek által Koszovóból elűzött albánokat szállították 1999-ben.

Az 1998-1999-es koszovói-szerb konfliktus idején - a helyi albánok becslése szerint - mintegy 800 ezer albánt űztek el otthonából a szerbek. Közülük körülbelül 440 ezren Észak-Macedóniában találtak menedéket. A múzeumvonatot éppen ezért a koszovói-észak-macedón határon állítják fel, hogy emlékeztesse az arra járókat a koszovói albánok legnagyobb mértékű elvándorlására.

A dízelmozdonyon és a három kupékocsin már elkezdték a munkálatokat, és a kiállítást még várhatóan idén, a kiűzetés huszadik évfordulóján átadják.

A szerb-koszovói konfliktus idején mintegy 13 ezer helyi albán vesztette életét.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai azt követően támadták meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A légicsapások után kilenc évvel, 2008-ban Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Miközben a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, Szerbia mellett öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Románia -, valamint Kína és Oroszország sem tartja független országnak.

(MTI)