Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.04.12.
hír, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A málenkij robot tanítását segítő tanári kézikönyvet készített a Magyar Nemzeti Múzeum. A pokol bugyrai... című kötetet több mint 4000 iskola több ezer történelemtanára kapta meg a héten - közölték a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

A könyv a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak sorsát bemutató, a ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyen létrehozott kiállítás értelmezéséhez és a korszak megismeréséhez nyújt segítséget.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: a családok emlékezete többnyire őrizte a kényszermunkára elhurcolt és gyakran elpusztított hozzátartozóik sorsát, gyakran azonban "félelemből, szégyenérzetből vagy a megélt szenvedés nyomasztó emléke miatt családi körben is a felejtés, az elfojtás" dominált. Az emlékhely ennek akar véget vetni.

A főigazgató rámutatott: a náci erőszakot követő új rendszer nyers kíméletlensége már 1944 őszén, 1945 telén megmutatkozott. Sokakat - akár náciellenes, antifasiszta, gyakran fegyveres múltjuk ellenére - azonnal üldözni kezdtek a szovjet hatóságok.

Úgy fogalmazott: "a málenkij robotra elhurcolt civilek százezreinek sorsa is az új világ félelmetes távlatait rajzolta föl. A rabszolgaságba vetett emberek tömegét, a teljes bizonytalanságot, hogy bárkit bármikor elvihetnek.

Az ingyenmunka biztosítását a jóvátétel nevében. A hallgatás, az elhallgattatás rendszerét, amely nyilvános emlékezetünkből is kivetette ezeknek a sorsoknak a felidézését, a szenvedésre való közös emlékezés lehetőségét. A hazugság mindent átszövő pókhálóját, ahogy "kis munkának" titulálták a több éves ukrán vagy orosz bányákban, kőfejtőkben, földeken végzett kényszermunkát" - sorolta Varga Benedek.

Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a jövő diákjainak - reményei szerint - sosem kell megélniük olyan szenvedéseket, mint a málenkij robotra elhurcolt százezreknek, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy megismerjék ezeknek az embereknek a sorsát.

Kitért arra: a kormány egyaránt fontosnak tarja a nemzeti büszkeségre okot adó események emlékének ápolását és az emlékezést a nemzeti tragédiákra.

Hozzátette: nem ismerhetünk meg minden történetet, de a Magyar Nemzeti Múzeum a mai napig gyűjti az elhurcoltak történeteit. A sok hasonló történetből ugyanazok az érzelmek és szörnyűségek köszönnek vissza - mondta Sölch Gellért.

Berényi Marianna, a kötet egyik szerzője ismertette: a "komplex kiadvány" nemcsak a kiállítást igyekszik bemutatni, hanem azt is, hogyan érdemes tanítani, illetve feldolgozni mindazt a tudnivalót, amit az emlékhelyen elsajátíthatnak a gyerekek.

A kiállítás termeit bemutató fejezeteket egy-egy tárgyat leíró fejezet követ, ezekkel a "beszélő tárgyakkal" - például pufajka, tégla a rabok által vésett feliratokkal - megtanítva a forráselemzés módszertanát is - mondta.

A 112 oldalas színes kötetben a kiállítás termeinek, tárgyainak bemutatásán túl feladatok, szituációs játékok is találhatók. A kötet végén térképek, kislexikon, kronológia, fogalomtár és bibliogárfia segíti a pedagógusok és diákok munkáját.

A kiadvány a Magyar Nemzeti Múzeum honlapjáról is letölthető.

1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként több éves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba.

A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.

(MTI)