Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.04. - 2019.08.04.
Szécsény
2019.08.03. - 2019.08.03.
Budapest
2019.08.03. - 2019.08.03.
Debrecen
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2019.03.12.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az 1879-es nagyárvíz festményeiből nyílik tárlat Szegeden, a város történetének egyik legnagyobb tragédiáját bemutató alkotásokat keddtől a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti kiállítóhelyén, a Fekete házban láthatják az érdeklődők - tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

Hegedűs Anita felidézte, hogy 1879. március 12-én, azaz 140 évvel ezelőtt pusztította el a Tisza Szeged városának jelentős részét.

Az árvíz után húsz évvel, 1894-ben döntött úgy a város vezetése, hogy a történteket egy nagyméretű festménnyel kell megörökíteni az utókor számára. Először Benczúr Gyulát akarták felkérni a feladatra, ő azonban sok megrendelése miatt nem tudta elfogadni a megbízást. Ezért egy pályázaton végül Vágó Pált választották ki, hogy fesse meg az óriási méretű - csaknem hét méter széles és 3,5 méter magas - alkotást.

A munka lassan haladt és sokáig elhúzódott: a művész a képet többször átfestette, majd három évi munka után 1902-ben helyezték el a szegedi múzeumban. A festő és a festmény közös története azonban ekkor nem ért véget: 1903-ban újabb módosítást kellett a képen végrehajtani. Vágó Pál ugyanis osztrák tábornoki köpenyben festette meg Ferenc Józsefet, melyet nehezményezett Szeged népe, ezért az osztrák egyenruhát magyar huszárezredesi mentére kellett átfestenie.

Az óriási méretek miatt a festmény a Móra Ferenc Múzeumból nem mozgatható, ezért a Fekete ház kiállításán az alkotás olajnyomatát láthatják az érdeklődők. Emellett bemutatják az árvízi festménypályázatra beérkezett többi pályaművet is, megismerkedhetnek a látogatók az árvíz történéseivel Mikszáth Kálmán szemén keresztül és kiderül az is, milyen szerepe volt Liszt Ferencnek Szeged újjáépítésében.

Szegedre 1879. március 12-én hajnali 2 órakor tört be a Tisza, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, de egyúttal a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta a város előtt. A katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy az árhullám a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 kilométerre, Petresnél átszakította, majd északnyugatról az alföldi vasút töltését is elsöpörve elöntötte a várost. Az árvíz az akkor 75 ezer lakosú városban 146 emberéletet követelt. A víz csak három hónap múlva, a szivattyúzások után kezdett apadni. Több mint ötezer épület omlott össze, mintegy 60 ezer ember vált hajléktalanná.

(MTI)