Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.21. - 2019.09.21.
Gödöllő
2019.09.21. - 2019.09.21.
Debrecen
2019.09.21. - 2019.09.22.
Nyírbéltek
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Agyagosszergény
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.22.
Székesfehérvár
2019.09.21. - 2019.09.22.
Kőszeg
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2018.11.29.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága "érkezett" Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél.

A tanulmányozott és összehasonlított génmintákat az észak-oroszországi Kola-félszigeten található 3500 éves temetkezési helyen talált emberi csontokból gyűjtötték, valamint egy 1500 éves finn tavi temetkezési helyről, Levänluhtából. Valamennyi génmintában kimutatták ugyanazokat a szibériai géneket.

Levänluhta az egyik legöregebb temetkezési hely Finnországban, jól megőrződött emberi csontokkal. A halottakat itt egy tóba temették, ezért maradtak fenn a csontok jó állapotban. A Nature Communications című tudományos folyóiratban kedden megjelent tanulmány kiderítette, hogy az ott élő emberek jóval közelebbi rokonságban állnak a lappföldi számikkal, mint a finnekkel.

"Ezek a szibériai eredetű gének keveredtek az európai genommal. Valamennyi európai nép közül a modern számik a szibériai genom legnyilvánvalóbb képviselői" - idézte a Helsinki Egyetem közleménye Päivi Onkamót, a finn főváros egyeteme és a Turkui Egyetem közös projektjének a vezetőjét.

Az eredmények alapján a szakemberek feltételezik, hogy az ősi szibériaiak és a Finnországot a bronz- és a vaskorban benépesítő közösségek aktív kapcsolatban állhattak egymással a köztük lévő hatalmas távolságtól függetlenül. A népesség egy része aktívan vándorolt, kereskedést folytatott, és egyik településről a másikra tartott az évszakok változása szerint.

"A számikkal genetikailag egyező lakosok annak idején jóval délebbre népesítették be Finnországot, mint ahogy azt feltételezhetnénk a modern számi lakosok települései alapján" - magyarázta Kerrtu Majander, a Helsinki Egyetem és a németországi Max Planck Történelemtudományi Intézet kutatója.

(MTI)