2024. április 20. szombat
Tivadar
2018.11.21.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Kecskeméti Művésztelep alapító mesterei és jeles tanítványaik munkáiból mutat be válogatást a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény legújabb kiállításán, amely november 22-étől látogatható.
Loránd Klára, a gyűjtemény igazgató kurátora az MTI-nek elmondta: Kecskemét mezővárosi rangra emelésének 650. évfordulója tiszteletére döntöttek a tárlat megrendezése mellett. A 20. századi modern magyar művészet jelentős művészkolóniája, a Kecskeméti Művésztelep egyébként jövőre szintén kerek évfordulót, alapításának 110. jubileumát ünnepli.
A Kecskeméti mesterek és művek című kiállítás a művésztelep fénykorára, az 1909 és 1919 közötti időszakra koncentrál. A kiállítás kurátora, Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának vezetője kiemelte: a nagybányai művésztelep markánsan újat akaró ifjú nemzedéke magáévá tette a francia posztimpresszionista mesterek műveinek képi felfogását, szín- és formakezelését. A rebellis fiatalok fellépése, eltávolodása, majd kiválása végül egy új befogadó közeg kereséséhez vezetett.
A "neósok" élére a mesterek közül stílusában is megújulva Iványi Grünwald Béla állt. A Kecskeméti Művésztelep első vezetőjének választása a nagyarányú városrendezés és a számos kulturális építészeti beruházás miatt esett az ország egyik legjelentősebb mezővárosává fejlődő településére. A befogadó szemléletéből adódóan a kecskeméti kolónián született műveket a stiláris sokszínűség jellemezte: a szecessziós dekorativitás mellett a "neósokat" fémjelző posztimpresszionista látásmód volt az uralkodó, de olykor a naturalisztikus felfogás is teret kapott.
A képek témaválasztását a művészeknek otthont adó dús növényzetű Műkert, a Kálvária, a piac, a Czollner tér, a városi templomok és az egzotikumot sugárzó Cigányváros, valamint a jellegzetes síkvidékű környék, a tanyasi házak és gémeskutak sokasága inspirálta - mondta a művészettörténész. A kiállítás Bálint Rezső, Csáky László, Demény Ottó, Diener-Dénes Rudolf, Erős Andor, Faragó Géza, Farkas Béla, Fejérváry Erzsébet, Gábor Jenő, Herman Lipót, Járitz Józsa, Kmetty János, Lehel Mária, Olgyay Ferenc, Pál Franciska, Pólya Tibor, Prohászka József és Uitz Béla művein keresztül mutatja be a Kecskeméten készült művek tematikai gazdagságát és változatos kifejezésmódját.
Ugyanakkor Iványi Grünwald Béla és Perlrott Csaba Vilmos a városhoz szorosan kapcsolódó két jeles mester, valamint Kecskemét kiemelkedő szülöttje, Fényes Adolf számottevőbb válogatással is megjelenik a tárlaton. A művek többségét - több mint félszáz festményt és grafikát - a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatták, de magángyűjteményi remekművek, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Bozsó Gyűjtemény darabjai is gazdagítják a bemutatót. A Kecskeméti mesterek és művek című tárlat 2019. március 10-éig látogatható.
(MTI)
Loránd Klára, a gyűjtemény igazgató kurátora az MTI-nek elmondta: Kecskemét mezővárosi rangra emelésének 650. évfordulója tiszteletére döntöttek a tárlat megrendezése mellett. A 20. századi modern magyar művészet jelentős művészkolóniája, a Kecskeméti Művésztelep egyébként jövőre szintén kerek évfordulót, alapításának 110. jubileumát ünnepli.
A Kecskeméti mesterek és művek című kiállítás a művésztelep fénykorára, az 1909 és 1919 közötti időszakra koncentrál. A kiállítás kurátora, Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának vezetője kiemelte: a nagybányai művésztelep markánsan újat akaró ifjú nemzedéke magáévá tette a francia posztimpresszionista mesterek műveinek képi felfogását, szín- és formakezelését. A rebellis fiatalok fellépése, eltávolodása, majd kiválása végül egy új befogadó közeg kereséséhez vezetett.
A "neósok" élére a mesterek közül stílusában is megújulva Iványi Grünwald Béla állt. A Kecskeméti Művésztelep első vezetőjének választása a nagyarányú városrendezés és a számos kulturális építészeti beruházás miatt esett az ország egyik legjelentősebb mezővárosává fejlődő településére. A befogadó szemléletéből adódóan a kecskeméti kolónián született műveket a stiláris sokszínűség jellemezte: a szecessziós dekorativitás mellett a "neósokat" fémjelző posztimpresszionista látásmód volt az uralkodó, de olykor a naturalisztikus felfogás is teret kapott.
A képek témaválasztását a művészeknek otthont adó dús növényzetű Műkert, a Kálvária, a piac, a Czollner tér, a városi templomok és az egzotikumot sugárzó Cigányváros, valamint a jellegzetes síkvidékű környék, a tanyasi házak és gémeskutak sokasága inspirálta - mondta a művészettörténész. A kiállítás Bálint Rezső, Csáky László, Demény Ottó, Diener-Dénes Rudolf, Erős Andor, Faragó Géza, Farkas Béla, Fejérváry Erzsébet, Gábor Jenő, Herman Lipót, Járitz Józsa, Kmetty János, Lehel Mária, Olgyay Ferenc, Pál Franciska, Pólya Tibor, Prohászka József és Uitz Béla művein keresztül mutatja be a Kecskeméten készült művek tematikai gazdagságát és változatos kifejezésmódját.
Ugyanakkor Iványi Grünwald Béla és Perlrott Csaba Vilmos a városhoz szorosan kapcsolódó két jeles mester, valamint Kecskemét kiemelkedő szülöttje, Fényes Adolf számottevőbb válogatással is megjelenik a tárlaton. A művek többségét - több mint félszáz festményt és grafikát - a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatták, de magángyűjteményi remekművek, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Bozsó Gyűjtemény darabjai is gazdagítják a bemutatót. A Kecskeméti mesterek és művek című tárlat 2019. március 10-éig látogatható.
(MTI)