Eseménynaptár
2018. december
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2018.12.13. - 2018.12.13.
Budapest
2018.12.13. - 2018.12.13.
Fülek
2018.12.13. - 2018.12.13.
Balassagyarmat
2018.12.13. - 2018.12.13.
Budapest
2018.12.13. - 2019.01.22.
Budapest
2018.12.13. - 2019.02.05.
Fülek
2018.12.12. - 2019.02.17.
Budapest
2018.12.11. - 2018.12.11.
Kecskemét
2018.12.09. - 2018.12.09.
Kápolnásnyék
2018.12.08. - 2018.12.09.
Budapest
2018.12.08. - 2018.12.09.
Gödöllő
2018.12.07. - 2018.12.07.
Budapest
2018.12.07. - 2019.01.20.
Budapest
2018.12.05. - 2018.12.05.
Budapest
2018.11.30. - 2019.05.30.
Szentes
2018.11.30. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.29. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.18. - 2019.01.06.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
2018.10.31. - 2019.01.06.
Budapest
2018.10.11.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Csörsz-árok (Ördögárok) sáncrendszer újabb szakaszát tárták fel régészek a hajdú-bihari Nagykereki térségében az M4-es autópálya építését megelőző régészeti munka során - jelentette be a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese.

Dani János elmondta: a feltárást az elmúlt hetekben két kollégája, Deák Rita és Szabó László régészek végezték. Hozzátette: a Csörsz-árok évszázadokkal ezelőtt határzóna volt, a védvonalnak ez a szakasza most szinte teljesen egybeesik a magyar-román államhatárral. Az egykor nagyjából 1200 kilométer hosszúságú, a Dunakanyartól a Dél-Alföldig húzódó sáncrendszerről megjegyezte: ma is vitatott, hogy a védmű mikor épült, kik építették és mi ellen védte a tőle nyugatabbra fekvő területeket.

Kiemelte: az egyik elképzelés szerint a római császárkorban, a Pannóniát birtokló rómaiak hadmérnökök segítségével építették, és az észak, észak-kelet felől betörő germán törzsek ellen védte a szarmata területeket. Mások az avar korra teszik keletkezésének idejét, de vannak, akik szerint az Árpád-korban építették - fűzte hozzá.

A Nagykerekinél talált sáncrendszerről elmondta: a régészek 5 méter széles, 2-2,2 méter mély külső árkot tártak fel. Az előkerült fegyverek bizonyítják, hogy valóban védelmi rendszerről van szó, a feltárás során vaskés, vas lándzsahegy, vas nyílhegy és sarló került elő a földből.

Több sírhelyet is feltártak, az egyik legkülönlegesebb lelet egy törött gerincű, bevert koponyájú ember csontváza, amelyet hamarosan antropológus vizsgál majd meg - hangsúlyozta.

Az MTI-nek a régészeti igazgatóhelyettes elmondta, hogy a sztrádaépítés kivételes lehetőség volt számukra, hiszen az autópálya nyomvonala keresztezte az egykori védműrendszert, így 40-50, helyenként 70 méter szélességben tudtak feltárást végezni. A régészek egy monumentális, hármas tagolású erődrendszert találtak, amely eredetileg különböző árkokból, sáncokból és sűrűn egymás mellé állított, kihegyezett karokból emelt kerítésből állt - közölte, hozzátéve, hogy az ásatás eredményeként a régészek állást foglalhatnak majd a Csörsz-árok keletkezésének és szerepének ma még vitatott kérdéseiben. Kreiter Eszter, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. régészeti igazgatója a tájékoztatón elmondta: a Déri Múzeum a kft.
koordinációja mellett végezte a feltárást.

A régészeti munka az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszán 2017 szeptemberében kezdődött. Egy év alatt mintegy 260 ezer négyzetméteren 29 régészeti lelőhely feltárását végezték el a szakemberek - fűzte hozzá.

(MTI)