2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
2018.10.10.
Déri Múzeum
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló M4-es autópálya II. ütemének (Berettyóújfalu – Nagykereki Országhatár) építéséhez kapcsolódóan a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. megbízásából megelőző régészeti feltárást végzett a Déri Múzeum Nagykereki – Csörsz-árok 1. lelőhelyen 2018 szeptemberében.

A lelőhely a korábbi terepbejárás, és főként az 2014-ben végzett magnetométeres felmérés és próbafeltárás eredményeinek köszönhetően vált ismerté. Azonban csak most, az autópálya építése kapcsán nyílt egyedülálló lehetőség arra, hogy a nyomvonal által érintett teljes szakaszon (a kiszélesedő nyomvonal függvényében 40-70 m szélességben) feltárásra kerüljön a lelőhely.

A hely különlegessége abban áll, hogy az egykori erődítési rendszer ezen a Nagykereki szakaszon szinte pontosan egybeesik magyar-román államhatárral.

A feltárás során kibontakozott egy monumentális, hármas tagolású erődítési rendszer, mely eredetileg különböző profilú árkokból, sáncokból és paliszád-rendszerből (sűrűn egymás mellé állított kihegyezett karókból emelt kerítés) állt. A legnagyobb külső árok 5 m széles és 2-2,2 m mélységű, az ezzel párhuzamos belső árkok átlagos mélysége a jelentkezési szinttől mért 1-1,2 m, míg szélességük a 2,5, ill. 3 m. A védelmi rendszer építése nagyon komoly szervezést igényelt egykor, hiszen csak ezen a rövid szakaszon a humuszolt felszíntől kezdve (tehát nem az eredeti járószinttől mérve) mintegy 500-600 m3 föld került ki a bontás során.

Már a próbafeltárások során is került elő temetkezés az egyik árok betöltésében, mely segíthet a védmű építésének és használatának korát meghatározni. Az idei teljes felületű feltáráson azonban a külső árok betöltésében egy újabb, különös módon fekvő ember (teljesen hátratekert gerinccel) maradványai kerültek napvilágra. A test pozíciója és a beütött koponya bizonyosan erőszakos, fegyver okozta halálra enged következtetni. Az árkokból fegyverek (vas lándzsahegy, vas nyílhegy, vaskés és sarló) is előkerültek, melyek arra utalnak, hogy ezen a szakaszon is támadásnak lehetett kitéve a védelmi rendszer. Az idei feltárás során, az elmúlt évszázadok alatt lassan betemetődött árkok betöltéséből szórványosan őskor, de felső részükből Árpád-kori leletek is előkerültek, bizonyítva, hogy az árokrendszer még a 11–12. században jól látható volt. A leletek és a jelenségek alapján az árokrendszert a Duna-Tisza-közén és a Tiszántúlon végigfutó sáncrendszer (Csörsz-árok) részeként azonosítottuk. A sáncrendszer mintegy 1200 km hosszan fut végig az Alföldön és több egymással párhuzamosan futó védelmi rendszerből áll. Egyik ismert magyarázata szerint római hadmérnökök közreműködésével a 4. században épült, az É, ÉK felől betörő germán törzsek támadásai ellen védve a szarmata szállásterületet.

A Csörsz-árkot (a népnyelvben egyszerűen csak ’Ördögárok’) – elsősorban annak korát, funkcióját – rengeteg mítosz és spekuláció övezi évszázadok óta: egyesek szerint nem a szarmaták, hanem az avarok építették, mások a korai Árpád-korra teszik létrejöttét; és van olyan elképzelés is, hogy nem erődítési, hanem útrendszer lehetett…

A jelenlegi kutatás során előkerült leletek, az árkokból vett talajminták elemzése, valamint az árkok aljáról származó talaj és a csontanyag radiokarbon vizsgálata nemcsak az erődítési rendszer hosszú évtizedek óta vitatott keltezésére adhat magyarázatot, de használatára és pusztulására vonatkozóan is fontos adatokhoz juthat a régészet- és történettudomány.