Nyitó kiállítások
Záró
Eseménynaptár
2019. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Kaposvár
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Pécs
2019.05.21. - 2019.05.21.
Zalaegerszeg
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Hódmezővásárhely
2019.05.17. - 2019.06.30.
Szeged
2019.05.17. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.05.17. - 2019.08.31.
Pécs
2019.05.17. - 2019.08.03.
Kecskemét
2019.05.17. - 2019.06.30.
Herend
2019.05.17. - 2019.08.31.
Ópusztaszer
2019.05.16. - 2019.09.08.
Budapest
2018.06.06.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Öt-hatezer darab, az első mérések szerint tizenegy kilogramm tizenhatodik századi ezüstpénzt talált egy helyi vállalkozó a kunmadarasi repülőtér melletti egy-másfél hektárnyi építési telken, az eddig megvizsgált érmék mindegyike lengyel veretű - közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze pénteken az MTI-vel.

Polgár Zoltán egyedülállónak nevezte a leleteket. "Ez olyan, mintha Krakkóban találtak volna egy Szent István pénzeiből álló éremleletet" - magyarázta. A ritka, építkezés közben előkerült leletek feltehetőleg egy különleges történelmi eseményhez kötődnek, de ennél többet egyelőre nem lehet tudni - jegyezte meg.

Az eddigi vizsgálatok szerint az időben utolsó érme 1578-as, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király verete - mondta. A leletek között a leggyakoribb I. Zsigmond lengyel királyi verete, de Brandenburgi Albert első porosz herceg verete is szerepel a érmék között - fűzte hozzá. Polgár Zoltán elmondta: a viszonylag jó minőségű ezüstből készült érmék súlya egyenként körülbelül kettő gramm, a félgarasok mérete 2,1-2,2 centiméter, a garasé 2,3-2,4 centiméter. Hozzátette: a kézi erővel vert pénzek nem teljesen egyformák. A régész a lelet értékéről elmondta: a szabad városok korabeli számadáskönyvei alapján körülbelül egy század katona havi zsoldjával volt egyenértékű és a címletek - az aprópénznek számító fél- valamint egész garasok is erre utalnak.

Négy ilyen pénzérme egy napi díj volt egy átlagos napi munkáért - árulta el. Polgár Zoltán elmondta: nagyon sok lengyel pénz volt a vizsgált időszakban, mivel Európában a legtöbb ezüstöt Erdélyben és a Felvidéken, tehát a Magyar Királyság területén bányászták, amikor az két részre szakad a török hódítás miatt. Hozzátette: tallérokat, nagy értékű pénzeket verettek, a kis értékű forgalmi pénz verése akkoriban szinte megszűnt, ezért áramlottak be a német és a főleg lengyel pénzek. Polgár Zoltán arról is beszámolt, hogy az ezüstpénzeket restaurálni fogják a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol a közönség is megtekintheti majd az érméket május 26-án, a Régészet Napján.

(MTI)