A kiemelkedő történeti és régészeti jelentőségű síregyüttes Derecske határában az OGD Kft. gázvezetékének nyomvonalán végzett régészeti feltáráson került elő. A debreceni Déri Múzeum régészei április 26-án első pillantásra egy olyan, ’szokványos’ bolygatott szarmata temetkezésre bukkantak, melyben az eltemetett egyén csontjai rendezetlenül, nem anatómiai rendben helyezkedtek el. Ennek a sírrészletnek a dokumentálását követően az ásatáson dolgozó Balogh Réka Villő régésztechnikus folytatta a kérdéses terület feltárását, melynek köszönhetően kibontakozott a kutatók előtt egy nem mindennapi leletegyüttes. Hamarosan napvilágra került egy második eltemetett felnőtt (egy férfi) koponyája, egy ezüstfibula és a római ezüstdénárokból álló éremegyüttes. Miután kiderült, hogy két gyermeket is eltemettek a felnőttek mellett, világossá vált, hogy feltehetően egy családi temetkezéssel állunk szemben.

A római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyezték őket a sírba. Bal szélen egy 1,5-2 éves kisgyermek, mellette az elsőként előkerült bolygatott csontvázú felnőtt nő feküdt. A nő mellett egy másik felnőtt, a csontjai alapján egy férfi helyezkedett el, akinek koponyája mellett egy kis ezüst karikát, medencéje és alkarja között, a derekánál egy vaskést találtunk. Az elhunyt lábához egy vöröses színű korongolt kerámiatálat helyeztek. A jobb oldalon fekvő, 10-14 éves gyermek mindkét karjánál egy-egy karperecet találtunk. Utóbbi két elhunyt közötti kis részen, valószínűleg nem eredeti helyzetében került elő az ezüstfibula és egy ezüstérme. Ezt a síregyüttest nemcsak a szarmatáknál nem mindennapos többes (családi) temetkezés rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, minimum 18 darabból álló ezüst pénzérme-együttes, melyet eredetileg egy kis, talán textil erszényben tehettek az elhunytak mellé. Az antropológiai és egyéb természettudományos vizsgálatok, illetve az in situ felszedett pénzlelet pontos numizmatikai meghatározása segítheti a különös családi temetkezés titkainak felderítését, valamint az akkor lezajlott történeti események részletes megismerését.

Mester Péter – ásatásvezető régész