Ebben a félévben, szeptember óta zajlik a Janus Pannonius Múzeum Játszd el magad! című mintaprojektje, amelyben a Pécsváradi Vár, valamint egy pécsi és három pécsváradi nevelési, oktatási intézmény vesz részt. A cél, hogy a drámapedagógiai módszereket alkalmazó foglalkozássorozat újdonságot adjon, a kidolgozott és kipróbált programok, módszerek más muzeális, illetve köznevelési intézmény számára is hasznosíthatóak legyenek.

A szentendrei székhelyű Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek elnevezésű projektje keretében országszerte 19 muzeális intézményt kért fel modern múzeumi interpretációs módszerek kidolgozására. Köztük van a pécsi Várostörténeti Múzeum, amely a társadalmilag hátrányos helyzetű gyermekek múzeumi eszközökkel történő kompetenciafejlesztését is feladatul tűzte ki. A JPM mintaprojektjében a pécsi Bártfa Utcai Általános Iskola, valamint három pécsváradi oktatási intézmény, a Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola, a II. Béla Szakközépiskola, illetve az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vesz részt.

A 2017 szeptemberében indult mintaprojekt minden résztvevő csoport számára hat alkalomból áll, így összesen harminc foglalkozásra kerül sor. A Janus Pannonius Múzeum felkérésére a Keret Alkotó Csoport (Bognár Csaba és Hoffmanné Toldi Ildikó) tagjai vezetik a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A KACS drámapedagógiára, improvizációra épülő színházi előadásokat rendez.

„Arra az elvre építünk, hogy először saját magunkat ismerjük meg jobban és tudjunk jobban kapcsolódni a személyiségünkhöz, emiatt aztán a társainkhoz, majd a minket körülvevő világhoz is könnyebben, jobban tudunk viszonyulni. Ezek az interakciók egymást erősítve fejtik ki hatásukat” – fogalmaz Bognár Csaba. Hozzáteszi: a foglalkozásaik 70%-ban élményt kínálnak, amelyet a részvevők elsősorban a kommunikációban, a konfliktuskezelésben és a társas kooperációban tudnak hasznosítani. A fennmaradó 30% a múzeumi környezetre épül.

A gyerekek egyes múzeumi tárgyakat meg is érinthetnek és régi ruhadarabok másolatait ölthetik fel magukra, ezáltal (helyi) identitásuk erősödik, ismeretanyaguk bővül. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut a közösen megszerzett tudásnak. A játékos drámapedagógiai foglalkozások természetesen sok tapasztalattal szolgálnak a Keret Alkotó Csoport számára is. Jövőre a Múzeumok Éjszakája eseménysorában egy nagyobb volumenű program keretében mutatnák be a Felsőmalom utcai tímárház minden szegletét.

A foglalkozás végén a részvevőket arra kérik, meséljenek arról, jól érezték-e magukat, illetve jelöljék meg, melyik feladat vagy programelem tetszett a legjobban. A KACS alkotói e visszajelzésekből is leszűrik a tapasztalatokat, hiszen ezek egyrészt megerősítik, hogy az előre eltervezett program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, másrészt jól megmutatják, melyik részelem, játékos forma alkalmas leginkább az ismeretátadásra.

A mintaprojekt egyik feladata, hogy a jövő pedagógusait is megismertesse a történelemtanításban alkalmazható színházi, drámapedagógiai módszerekkel. A JPM felkérésére a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszéke a projekthez kapcsolódó kurzust indított, így hallgatók is minden alkalommal részt vesznek a múzeumi foglalkozásokon.

Miért gondolja a muzeológus, hogy drámapedagógiai módszerekkel hatékonyabban megismertethető a történeti gyűjtemény? „Színházi eszközökkel élményszerűen fedezhető fel a pécsi tímárháznak és környezetének, a Malomszegnek a története. Az épület udvara és helyiségei, illetve maga a kiállítás kiváló kulisszaként szolgál egy-egy színházi jelenet számára. Műtárgygyűjteményünkből válogatva ezekhez olyan kellékeket rendelhetünk, amelyek funkcióit a gyerekeknek először meg kell fejteniük. Viseletmásolataink felöltésével a gyerekek olyan emberek bőrébe bújnak, akikről források alapján tudjuk, hogy valaha ezen a telken, a Derfliben éltek és dolgoztak, pl. a tímármester, a segédek, a gazdasszony, a vendéglős. Mentorált muzeális intézményként azért választottuk a Pécsváradi Várat, mert ezek az adottságok ott is érvényesülnek az épület és a kiállított tárgyak tekintetében egyaránt.” – véli Pásztor Andrea, a Janus Pannonius Múzeum történész-muzeológusa, a projekt koordinátora.

A pécsi tímárház után a foglalkozások a Pécsváradi Várban folytatódnak egészen december közepéig.