Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.11.01.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
"Ma különösen nagy az egyház felelőssége. Meg kell szólalnia olyan kérdésekben, amelyek bizonytalanságban tartják a világot" - mondta Trócsányi László Az első 500 - Időutazás a reformációba című kiállítás hétfői megnyitóján a kecskeméti Cifrapalotában.

"Ma olyan kihívások előtt állunk egy posztmodern társadalomban, mint a migráció, a klímaváltozás, a permanens technológiai forradalmak. Sokféle, összetett válaszokra, de iránytűre is szükségünk van. A globalizáció új esélyeket kínál, és új kockázatokat hordoz: magával hozhatja az elidegenedést, az identitás elvesztését, illetve az identitás keresését. Az embernek - legyen hívő vagy hitetlen - szüksége van útmutatásra" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett tárlat megnyitóján.

Mint rámutatott, ötszáz évvel ezelőtt a reformátorok szükségét érezték annak, hogy megszólaljanak az akkori társadalmakat foglalkoztató kérdésekben. "Úgy vélem, ma is szükségünk van egyfajta XXI. századi reformációra. Kérdés, hogy tovább haladunk-e a szekularizáció útján, vagy képesek vagyunk a megújulásra? Hiszem és vallom, hogy ebben az egyházaknak komoly szerepet kell kapniuk" - fogalmazott Trócsányi László, aki köszöntőjében felidézte a kecskeméti protestáns gyülekezet történetét is.

A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása elsősorban a reformáció kecskeméti történetét dolgozza fel, európai és országos kitekintéssel, az általánosan alkalmazott eszmetörténeti, művészettörténeti szempontok mellett alapvetően és elsősorban történeti néprajzi, "mikrotörténeti" megközelítéssel és módszerekkel.

A tárlat célja, hogy látvánnyá varázsolja a történéseket, tárgyiasítsa, befogadhatóvá tegye a forrásokból ismert eseményeket. A kiállított tárgyak nem a sokaságukkal, hanem az egyediségükkel hatnak - magyarázta a megnyitón Végh Katalin, a kiállítás egyik kurátora, aki Szabóné Bognár Anikó és Bán Magdolna segítségével állította össze a tárlat anyagát.

A látogatók többek között megnézhetik, amint Kecskeméti Végh Mihály főbíró házában 1564-ben egyezséget kötött a város akkori egyetlen kőtemplomát együtt használó katolikus és református felekezet, majd bepillanthatnak a reformátusok ezt követően emelt fatemplomába, megtudhatják, mi volt a fizetségük a templom építőmestereinek, és azt is, hogy kik éltek református hitben történelmi nagyjaink közül. A tárlat bemutatja azokat a reformátusokhoz kapcsolódó szokásokat is, amelyek az emberi életfordulókat, a születést, a házasságkötést és a halált kísérték.

A kiállítás tárgyanyagának jelentős részét a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma biztosította.

A kiállítás 2017. december 22-ig látogatható a Cifrapalotában.

(MTI)