2024. április 19. péntek
Emma
2017.10.16.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró kiállítás nyílik vasárnaptól a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján kiemelte: céljuk bemutatni, hogyan jelentkezik a Biblia gondolatvilága a 20-21. századi magyar képzőművészetben. A tárlat apropóját a reformáció elindulásának 500. évfordulója adta, ugyanakkor gondolatiságában "ökumenikus kiállításra" törekedtek.
A Testőrpalota két emeletét megtöltő, nyolc szekcióra tagolt kiállítás kezdőpontja a Római iskola művészete, majd hat olyan nagy mester - Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa - munkáit emeli ki, akiknek az életművében hangsúlyos szerepet kaptak a szentírási témák. Az utolsó szekció az elmúlt 30-40 év más kortárs képzőművészeti alkotóinak, köztük Bencsik János és Polgár Botond munkáiból válogat - fűzte hozzá.
Fertőszögi Péter szerint amikor egy középszerű művész nyúl a Bibliához, általában egyszerű illusztráció születik. Ám a Várkert Bazárban kiállított műalkotások ennél jóval többet nyújtanak, egy-egy bibliai gondolatot helyeznek új megvilágításba, messze túlemelkedve az eredeti szentírási narratíván. Példaként említette Szalay Lajos művészetét, aki a legsúlyosabb morális dilemmákat hordozó témákat - Izsák feláldozása, Júdás árulása, Dávid és Betsabé kapcsolatát - dolgozta fel jellegzetes rajzain.
A Várkert Bazárban megtekinthető anyag egyes részeit már Győrben, Debrecenben és Kolozsvárott is láthatta a közönség a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel közösen szervezett kiállítás-sorozatának keretében. A felsőoktatási intézmény docense, Kókai Nagy Viktor az eseményen hangsúlyozta: a reformáció központi gondolata volt a Biblia lefordítása a hívők anyanyelvére, vagyis a Szentírás közkinccsé tétele. Ennek a törekvésnek késői eredményei a kiállított munkák is.
Mint fogalmazott, a református egyház berkein belül nincsen eléggé megbecsülve a képzőművészet, ezért a kiállítás egyfajta "vezeklés" is az elmúlt 500 év "képrombolásáért". Kókai Nagy Viktor újságírói kérdésre kitért arra is, nem könnyű ma Magyarországon a Bibliáról beszélni, mert Kelet-Európa más részeihez hasonlóan itt is elvették az emberek jogát ahhoz, hogy nyilvánosan beszéljenek hitükről, felekezeti hovatartozásukról. Megjegyezte, Németországban nincs ez így.
A január 14-ig látogatható kiállítás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A tárlat katalógusában mások mellett Bölcskei Gusztáv teológus, Kubik Anna színésznő, Müller Péter Sziámi előadóművész, Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Papp Lajos szívsebész műtárgyakhoz fűzött gondolatait olvashatják az érdeklődők.
(MTI)
Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján kiemelte: céljuk bemutatni, hogyan jelentkezik a Biblia gondolatvilága a 20-21. századi magyar képzőművészetben. A tárlat apropóját a reformáció elindulásának 500. évfordulója adta, ugyanakkor gondolatiságában "ökumenikus kiállításra" törekedtek.
A Testőrpalota két emeletét megtöltő, nyolc szekcióra tagolt kiállítás kezdőpontja a Római iskola művészete, majd hat olyan nagy mester - Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa - munkáit emeli ki, akiknek az életművében hangsúlyos szerepet kaptak a szentírási témák. Az utolsó szekció az elmúlt 30-40 év más kortárs képzőművészeti alkotóinak, köztük Bencsik János és Polgár Botond munkáiból válogat - fűzte hozzá.
Fertőszögi Péter szerint amikor egy középszerű művész nyúl a Bibliához, általában egyszerű illusztráció születik. Ám a Várkert Bazárban kiállított műalkotások ennél jóval többet nyújtanak, egy-egy bibliai gondolatot helyeznek új megvilágításba, messze túlemelkedve az eredeti szentírási narratíván. Példaként említette Szalay Lajos művészetét, aki a legsúlyosabb morális dilemmákat hordozó témákat - Izsák feláldozása, Júdás árulása, Dávid és Betsabé kapcsolatát - dolgozta fel jellegzetes rajzain.
A Várkert Bazárban megtekinthető anyag egyes részeit már Győrben, Debrecenben és Kolozsvárott is láthatta a közönség a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel közösen szervezett kiállítás-sorozatának keretében. A felsőoktatási intézmény docense, Kókai Nagy Viktor az eseményen hangsúlyozta: a reformáció központi gondolata volt a Biblia lefordítása a hívők anyanyelvére, vagyis a Szentírás közkinccsé tétele. Ennek a törekvésnek késői eredményei a kiállított munkák is.
Mint fogalmazott, a református egyház berkein belül nincsen eléggé megbecsülve a képzőművészet, ezért a kiállítás egyfajta "vezeklés" is az elmúlt 500 év "képrombolásáért". Kókai Nagy Viktor újságírói kérdésre kitért arra is, nem könnyű ma Magyarországon a Bibliáról beszélni, mert Kelet-Európa más részeihez hasonlóan itt is elvették az emberek jogát ahhoz, hogy nyilvánosan beszéljenek hitükről, felekezeti hovatartozásukról. Megjegyezte, Németországban nincs ez így.
A január 14-ig látogatható kiállítás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A tárlat katalógusában mások mellett Bölcskei Gusztáv teológus, Kubik Anna színésznő, Müller Péter Sziámi előadóművész, Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Papp Lajos szívsebész műtárgyakhoz fűzött gondolatait olvashatják az érdeklődők.
(MTI)