2024. április 19. péntek
Emma
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
2017.10.10.
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Megjelent Tóth Ferenc: Mű–Kincs–Tár. Művészeti közgyűjtemények Magyarországon, 1802–1906 című könyve a MúzeumCafé gondozásában. A MúzeumCafé című folyóirat 2013-ban elindított sorozatával múzeumtörténeti, illetve múzeumelméleti témájú könyvek megjelenését tűzte ki célul, a mostani harmadik kötet a hazai művészeti közgyűjtemények 19. századi alapítását és gyűjteményeik, belső szervezetük alakulását foglalja össze 1802-től, az Országos Széchényi Könyvtár majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításától 1906-ig, a Szépművészeti Múzeum kapuinak megnyitásáig.
A könyv egy általános bevezető fejezetben vázolja fel a tárgyi emlékek gyűjtésének kifejlődését, különféle szintjeit külföldön és itthon, illetve az intézményi keretek kialakulásának történeti hátterét. A kiadvány a továbbiakban a történetiség szigorú betartásával részletesen végigköveti a hazai múzeumok 19. századi kialakulását, az első hazai közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Múzeum alapításától gyűjteményeinek későbbi széttagolódásáig és önálló intézményekké alakulásáig, vagyis az Iparművészeti Múzeum, a Történelmi Képcsarnok, az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum életre hívásáig. A feldolgozás a képzőművészeti közgyűjtemények kifejlődésének és gyarapodásainak eddig feldolgozatlan történeti folyamatára fókuszál.
Ilyen jellegű igényes összefoglaló a szakirodalomban eddig teljesen hiányzott, több tanulmány és könyv született egy-egy szűkebb megközelítésből, a képzőművészeti gyűjtemények kifejlődése és intézményi struktúrába integrálódásuk folyamata azonban ez ideig feltáratlan volt. E könyv megjelenéséig nem volt olyan kiadvány a hazai könyvpiacon, amely a közgyűjteményi hálózat kibontakozását az egész század során végig követné.
A kiadvány négy fejezetben – I. Az első hazai nemzeti közgyűjtemény megalakulása (1802–1836); II. A múzeum műkincsgyűjteményeinek kifejlesztése (1836–1867); III. Műgyűjtemények az állami közgyűjteményi rendszer keretei között (1867–1894); IV. Az országos képzőművészeti múzeum felépítése (1894–1906) – dolgozza fel a korszakot.
A tanulmányhoz 118 képből álló illusztrációs anyag kapcsolódik, a függelékben pedig eddig publikálatlan gyűjteménytörténeti dokumentumokat közlünk. A kötetet egy múzeumtörténeti kronológia, névjegyzék és a korszakra vonatkozó szakirodalmi alkotások jegyzéke egészíti ki.
A könyvet a Német Formatervezési Díj aranyfokozatával 2015-ben és 2017-ben is kitüntetett Lead82 alkotóközösség, Salát Zalán Péter, Németh L. Dániel és Suszter Viktor tervezte. A MúzeumCafé könyvek sorozattal egyik fontos célja az alkotóknak, hogy magukkal a kötetekkel támogassák a nagy hagyományú magyar könyvkultúra és betűtervezés napjainkban is zajló megújulását. Ebben a könyvben a kortárs magyar betűtervező nemzedékhez tartozó Katyi Ádám által megalkotott Gewaard betűtípust használjuk. A Text, Display és Poster metszetekből álló fontkészlet egy 1904-ben készült holland imakönyv betűjének modern interpretációja. A Gewaard digitalizált verziója iskolai feladatként a hágai Royal Academy of Art, Type and Media szakán készült, majd a könyv tervezőinek felkérésére átdolgozva, Light, Bold és Black metszetekkel kiegészülve mutatkozik most be. A korabeli nevén Halfvette Aldine betűtípus történetének feldolgozásához hosszas könyvtári és múzeumi kutatómunkára volt szüksége a tervezőnek. A kötetben látható betűképek a betűtervezés folyamatának stációi, a betűt újjáélesztő tipográfus kézzel rajzolt vázlatainak parafrázisai.
A Mű–Kincs–Tár. Művészeti közgyűjtemények Magyarországon, 1802–1906 kötet három eltérő, de összetartozó borítóval jelenik meg. A tervezők a nyomdai ív egészét felhasználva egy, a könyvet reprezentáló 70×100 cm-es plakátot alkottak meg, amelyből három különböző területet kimetszve, grafikai kísérletként hozták létre az egyes borítókat, az ezeken megjelenő egy tónusú tipográfiai jelek és a különleges tapintású kasírungpapír tartják össze a példányokat.
A kiadvány a Magyar Nemzeti Galéria shopjában megvásárolható, 3900 forintos áron.
A könyv egy általános bevezető fejezetben vázolja fel a tárgyi emlékek gyűjtésének kifejlődését, különféle szintjeit külföldön és itthon, illetve az intézményi keretek kialakulásának történeti hátterét. A kiadvány a továbbiakban a történetiség szigorú betartásával részletesen végigköveti a hazai múzeumok 19. századi kialakulását, az első hazai közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Múzeum alapításától gyűjteményeinek későbbi széttagolódásáig és önálló intézményekké alakulásáig, vagyis az Iparművészeti Múzeum, a Történelmi Képcsarnok, az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum életre hívásáig. A feldolgozás a képzőművészeti közgyűjtemények kifejlődésének és gyarapodásainak eddig feldolgozatlan történeti folyamatára fókuszál.
Ilyen jellegű igényes összefoglaló a szakirodalomban eddig teljesen hiányzott, több tanulmány és könyv született egy-egy szűkebb megközelítésből, a képzőművészeti gyűjtemények kifejlődése és intézményi struktúrába integrálódásuk folyamata azonban ez ideig feltáratlan volt. E könyv megjelenéséig nem volt olyan kiadvány a hazai könyvpiacon, amely a közgyűjteményi hálózat kibontakozását az egész század során végig követné.
A kiadvány négy fejezetben – I. Az első hazai nemzeti közgyűjtemény megalakulása (1802–1836); II. A múzeum műkincsgyűjteményeinek kifejlesztése (1836–1867); III. Műgyűjtemények az állami közgyűjteményi rendszer keretei között (1867–1894); IV. Az országos képzőművészeti múzeum felépítése (1894–1906) – dolgozza fel a korszakot.
A tanulmányhoz 118 képből álló illusztrációs anyag kapcsolódik, a függelékben pedig eddig publikálatlan gyűjteménytörténeti dokumentumokat közlünk. A kötetet egy múzeumtörténeti kronológia, névjegyzék és a korszakra vonatkozó szakirodalmi alkotások jegyzéke egészíti ki.
A könyvet a Német Formatervezési Díj aranyfokozatával 2015-ben és 2017-ben is kitüntetett Lead82 alkotóközösség, Salát Zalán Péter, Németh L. Dániel és Suszter Viktor tervezte. A MúzeumCafé könyvek sorozattal egyik fontos célja az alkotóknak, hogy magukkal a kötetekkel támogassák a nagy hagyományú magyar könyvkultúra és betűtervezés napjainkban is zajló megújulását. Ebben a könyvben a kortárs magyar betűtervező nemzedékhez tartozó Katyi Ádám által megalkotott Gewaard betűtípust használjuk. A Text, Display és Poster metszetekből álló fontkészlet egy 1904-ben készült holland imakönyv betűjének modern interpretációja. A Gewaard digitalizált verziója iskolai feladatként a hágai Royal Academy of Art, Type and Media szakán készült, majd a könyv tervezőinek felkérésére átdolgozva, Light, Bold és Black metszetekkel kiegészülve mutatkozik most be. A korabeli nevén Halfvette Aldine betűtípus történetének feldolgozásához hosszas könyvtári és múzeumi kutatómunkára volt szüksége a tervezőnek. A kötetben látható betűképek a betűtervezés folyamatának stációi, a betűt újjáélesztő tipográfus kézzel rajzolt vázlatainak parafrázisai.
A Mű–Kincs–Tár. Művészeti közgyűjtemények Magyarországon, 1802–1906 kötet három eltérő, de összetartozó borítóval jelenik meg. A tervezők a nyomdai ív egészét felhasználva egy, a könyvet reprezentáló 70×100 cm-es plakátot alkottak meg, amelyből három különböző területet kimetszve, grafikai kísérletként hozták létre az egyes borítókat, az ezeken megjelenő egy tónusú tipográfiai jelek és a különleges tapintású kasírungpapír tartják össze a példányokat.
A kiadvány a Magyar Nemzeti Galéria shopjában megvásárolható, 3900 forintos áron.
|
|
