Eseménynaptár
2017. október
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2017.10.20. - 2017.10.21.
Budapest
2017.10.20. - 2017.10.20.
Budapest
2017.10.20. - 2017.10.20.
Miskolc
2017.10.20. - 2017.10.20.
Tatabánya
2017.10.20. - 2017.10.20.
Pécs
2017.10.20. - 2017.10.20.
Budapest
2017.10.20. - 2017.10.20.
Tiszafüred
2017.10.20. - 2017.10.20.
Szekszárd
2017.10.20. - 2017.10.20.
Debrecen
2017.10.20. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.19. - 2018.01.21.
Veszprém
2017.10.18. - 2017.11.18.
Békéscsaba
2017.10.17. - 2017.12.26.
Budapest
2017.10.14. - 2017.11.19.
Győr
2017.10.13. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.13. - 2017.10.31.
Debrecen
2017.10.13. - 2017.12.31.
Szeged
2017.10.10. - 2017.11.26.
Budapest
2017.10.08. - 2017.11.05.
Győr
2017.10.10.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A helyi önkormányzat támogatásával egy korábban ismertté vált Árpád-kori temető feltárása kezdődött el Gyöngyösön - jelentette be a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze.

Tóth Zoltán kiemelte: az Olajbanfőtt Szent János-templom mellett egy hete kezdődött és várhatóan október elejéig tart a feltárás, melynek során eddig egy alig 30 négyzetméteres területről már tucatnyinál több sír került elő.

A templom kerítőfalán kívül Árpád-kori, míg a falon belül a kora újkorból származó csontvázakra bukkantak, melyek alapján feltételezhető, hogy Gyöngyös és az érintett Gyöngyöspüspöki városrész az eddig ismertnél korábban is lakott volt - húzta alá.

Felidézte: az első sírokat a környéken végzett csatornázás földmunkái közben, még 2013-ban találták meg. Az egri Dobó István Vármúzeum tervei között azóta szerepelt a terület feltárása, melyet most a gyöngyösi önkormányzat 500 ezer forintos támogatása tett lehetővé.

Az ásatás jelentőségéről szólva kifejtette: az időközben elvégzett szénizotópos kormeghatározási vizsgálatok alapján a kerítőfalon túli, a felszín alatt meglepően sekélyen, mindössze 80 centiméteres mélységben található legfelső temetkezési réteg a 990 és 1040 közötti időszakra tehető. Ez alatt azonban még további 2-3 rétegre számítanak, melyek lefelé haladva legalább 30 évvel régebbiek lehetnek - mondta.

Mindezek alapján már jelenleg is nagy biztonsággal feltételezhető, hogy Gyöngyös és a városrész már jóval korábban lakott volt 1261-ből származó első írásos említésénél - húzta alá Tóth Zoltán.

Hiesz György polgármester a tájékoztatón arról beszélt: alig áll rendelkezésre Gyöngyös benépesülése, lakott településsé válása idejéből korabeli tárgyi, illetve írásos emlék. A város legrégebbi temetőinek területét mára szinte kivétel nélkül beépítették, azok régészeti feltárására nem került sor.

Ezért volt kiemelt jelentőségű a helyi városvezetés számára is, hogy a négy éve előkerült lelőhely kutatása megtörténjen, hiszen az innen kinyerhető adatok új fejezetekkel gazdagíthatják a település és térsége történetét - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a munka régészeti és helytörténeti szempontból egyaránt fontos adatokat és információkat hozhat napvilágra és hosszú ideje kialakult teóriákat erősíthet, vagy éppen cáfolhat meg.

A polgármester jelezte: elképzelése és szándékai szerint a régészeti kutatómunka a város támogatásával a jövőben is folytatódik Gyöngyösön, melynek ipari parkjában a szerdán bemutatott ásatással párhuzamosan kelta temető és település feltárása zajlott és zajlik.

(MTI)