Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.24. - 2017.11.24.
Miskolc
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.16. - 2017.12.03.
Győr
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2017.12.10.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2017.09.04.
Aquincumi Múzeum
hír, Ókor, régészet, Római kor, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Hamarosan egy lakópark házai fognak állni azon a területen, ahol a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai 2017 januárja óta folyamatos feltáró munkálatokat végeznek. Az eddigi ásatások során rézkori, kelta és római kori maradványok is előkerültek. A 3 és fél ezer éves szövőszéknehezékek, a kelta üvegkarperecek és a római kori viseleti tárgyak Csillaghegy sokszínű és izgalmas történetéről mesélnek.
Pusztakúti út 12.
2017. elején, a III. kerületi Forest Hill lakópark építési munkálataival párhuzamosan haladó régészeti kutatások bebizonyították, hogy a terület már több ezer éve is lakott volt, valamint hogy az ember három különböző korszakban telepedett itt meg. A legkorábbi, Kr.e. 3500 körüli rézkori közösség életvitelére bizonyítékot szolgáltat egy paticsfalú (vesszőfonatos, agyaggal tapasztott) ház omladékának részlete.

- A vastag, égett tapasztás darabokból álló felszín feltárása során, olyan eredeti helyzetben lévő tárgyakat is találtunk, amelyek az egykoron itt állt épület berendezésének részei lehettek. Ilyenek a nagyméretű cserépedények, hombárok, illetve az ún. szövőszéknehezékek és orsógombok. Előbbiek az élelemraktározás elengedhetetlen kellékei, míg utóbbiak a szövés-fonás nélkülözhetetlen eszközei voltak. – mondta el Kraus Dávid a Budapesti Történeti Múzeum, Ős- és Népvándorlás kori Főosztályának régésze. A ház feltárása során pattintott kőeszközök és őrlőkő töredék is előkerült, valamint az épületen belül két tűzhelyre utaló agyagtapasztást is megfigyeltek az ásatáson dolgozó régészek, amelyek alatt egy-egy áldozati gödör volt a földbe mélyítve. A gödörben talált nagy mennyiségű állatcsont, több hamus réteg, rituálisan összetört csőtalpas tál és vörös okker morzsák tárják elénk az egykori rítus elemeit.

Nagyjából a rézkori megtelepedés szintjén előkerült leletek, építmények egy része alapján arra lehet továbbá következtetni, hogy a vaskor végén, kb. a Kr.e. 1. – Kr.u. 1. században kelta lakosság népesítette be a területet. A megtelepedést bizonyító félig földbe ásott házak és a velük egykorú gödrök gazdag leletanyagot rejtettek magukban. A zömében cserépedények töredékeit tartalmazó objektumokban étkezési hulladék, orsókarikák, fenőkövek, őrlőkövek, agyagnehezékek és kisebb vastárgyak emlékeztetnek a mindennapi élet munkás hétköznapjaira. A korabeli viseletre következtethetünk két töredékes üvegkarperec, egy vasfibula (ruhakapcsoló tű), illetve egy bronzfibula tűje nyomán.
Az építési terület legmagasabban lévő szintjén egy római kori épület omladéka is előkerült. A régészeti megfigyelés szerint, a közelben kőalapozású, vályogtéglákból épült és tetőcseréppel fedett épület állhatott, amely az itt talált mozaikkocka alapján esetleg mozaikpadlóval is rendelkezhetett. A faszenes, égett foltok arra utalnak, hogy a ház tűzvészben pusztult el.

- Az omladékból nagy számban előkerült régészeti leletanyag egyrészről felvilágosítást ad az épületről, másrészről pedig az egykor itt lakók életéről, mindennapjairól is tanúskodik. Ezek a leletek részben személyes viseleti tárgyak, például bronz ruhakapcsoló tű, pikkelypáncél töredékek, hajtűk, részben konyhai edények és étkészletek darabjai. A fazekak, egyszerű tálak, tányérok és poharak mellett nagy számban kerültek elő a mai Németország területéről importált, 2. század végéről - 3. század elejéről származó ún. terra sigillaták. Az ásatás során nem csak kerámia edények, de üvegtálak, poharak és illatszeres palackok töredékei is napvilágot láttak. – mondta el Némethné Dr. Fényes Gabriella a BTM Aquincumi Múzeumának régésze. Az egykor itt lakók játékos kedvére csont dobókocka, játékzseton és kis bronzcsengő utal. A régészeti munka során előkerült leletek összességükben arra világítanak rá, hogy a római korban itt élők módosak voltak és igényes életvitelt folytattak.

A régészeti feltárások és megfigyelések a lakópark kivitelezése idején továbbra is folytatódnak. Az előkerült leletek restaurálás után az Aquincumi Múzeum gyűjteményébe kerülnek, majd a legszebb darabok az intézmény következő kiállításain lesznek a nagyközönség számára is bemutatva.