Eseménynaptár
2017. szeptember
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2017.09.25. - 2017.09.25.
Budapest
2017.09.24. - 2017.09.24.
Budapest
2017.09.23. - 2017.09.23.
Kecskemét
2017.09.23. - 2017.09.24.
Budapest
2017.09.23. - 2017.09.23.
Debrecen
2017.09.23. - 2017.09.23.
Kecskemét
2017.09.23. - 2017.09.23.
Gyöngyös
2017.09.23. - 2017.09.23.
Szentendre
2017.09.22. - 2017.09.22.
Budapest
2017.09.22. - 2017.09.22.
Budapest
2017.09.22. - 2017.10.14.
Budapest
2017.09.21. - 2018.03.31.
Tokaj
2017.09.20. - 2017.12.31.
Pécs
2017.09.20. - 2017.12.31.
Kecskemét
2017.09.19. - 2017.10.31.
Budapest
2017.09.17. - 2017.11.30.
Székesfehérvár
2017.09.15. - 2017.11.12.
Tihany
2017.09.15. - 2017.10.20.
Dunaújváros
2017.09.15. - 2017.12.31.
Tokaj
2017.09.15. - 2017.10.22.
Budapest
2017.09.04.
Aquincumi Múzeum
hír, Ókor, régészet, Római kor, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Hamarosan egy lakópark házai fognak állni azon a területen, ahol a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai 2017 januárja óta folyamatos feltáró munkálatokat végeznek. Az eddigi ásatások során rézkori, kelta és római kori maradványok is előkerültek. A 3 és fél ezer éves szövőszéknehezékek, a kelta üvegkarperecek és a római kori viseleti tárgyak Csillaghegy sokszínű és izgalmas történetéről mesélnek.
Pusztakúti út 12.
2017. elején, a III. kerületi Forest Hill lakópark építési munkálataival párhuzamosan haladó régészeti kutatások bebizonyították, hogy a terület már több ezer éve is lakott volt, valamint hogy az ember három különböző korszakban telepedett itt meg. A legkorábbi, Kr.e. 3500 körüli rézkori közösség életvitelére bizonyítékot szolgáltat egy paticsfalú (vesszőfonatos, agyaggal tapasztott) ház omladékának részlete.

- A vastag, égett tapasztás darabokból álló felszín feltárása során, olyan eredeti helyzetben lévő tárgyakat is találtunk, amelyek az egykoron itt állt épület berendezésének részei lehettek. Ilyenek a nagyméretű cserépedények, hombárok, illetve az ún. szövőszéknehezékek és orsógombok. Előbbiek az élelemraktározás elengedhetetlen kellékei, míg utóbbiak a szövés-fonás nélkülözhetetlen eszközei voltak. – mondta el Kraus Dávid a Budapesti Történeti Múzeum, Ős- és Népvándorlás kori Főosztályának régésze. A ház feltárása során pattintott kőeszközök és őrlőkő töredék is előkerült, valamint az épületen belül két tűzhelyre utaló agyagtapasztást is megfigyeltek az ásatáson dolgozó régészek, amelyek alatt egy-egy áldozati gödör volt a földbe mélyítve. A gödörben talált nagy mennyiségű állatcsont, több hamus réteg, rituálisan összetört csőtalpas tál és vörös okker morzsák tárják elénk az egykori rítus elemeit.

Nagyjából a rézkori megtelepedés szintjén előkerült leletek, építmények egy része alapján arra lehet továbbá következtetni, hogy a vaskor végén, kb. a Kr.e. 1. – Kr.u. 1. században kelta lakosság népesítette be a területet. A megtelepedést bizonyító félig földbe ásott házak és a velük egykorú gödrök gazdag leletanyagot rejtettek magukban. A zömében cserépedények töredékeit tartalmazó objektumokban étkezési hulladék, orsókarikák, fenőkövek, őrlőkövek, agyagnehezékek és kisebb vastárgyak emlékeztetnek a mindennapi élet munkás hétköznapjaira. A korabeli viseletre következtethetünk két töredékes üvegkarperec, egy vasfibula (ruhakapcsoló tű), illetve egy bronzfibula tűje nyomán.
Az építési terület legmagasabban lévő szintjén egy római kori épület omladéka is előkerült. A régészeti megfigyelés szerint, a közelben kőalapozású, vályogtéglákból épült és tetőcseréppel fedett épület állhatott, amely az itt talált mozaikkocka alapján esetleg mozaikpadlóval is rendelkezhetett. A faszenes, égett foltok arra utalnak, hogy a ház tűzvészben pusztult el.

- Az omladékból nagy számban előkerült régészeti leletanyag egyrészről felvilágosítást ad az épületről, másrészről pedig az egykor itt lakók életéről, mindennapjairól is tanúskodik. Ezek a leletek részben személyes viseleti tárgyak, például bronz ruhakapcsoló tű, pikkelypáncél töredékek, hajtűk, részben konyhai edények és étkészletek darabjai. A fazekak, egyszerű tálak, tányérok és poharak mellett nagy számban kerültek elő a mai Németország területéről importált, 2. század végéről - 3. század elejéről származó ún. terra sigillaták. Az ásatás során nem csak kerámia edények, de üvegtálak, poharak és illatszeres palackok töredékei is napvilágot láttak. – mondta el Némethné Dr. Fényes Gabriella a BTM Aquincumi Múzeumának régésze. Az egykor itt lakók játékos kedvére csont dobókocka, játékzseton és kis bronzcsengő utal. A régészeti munka során előkerült leletek összességükben arra világítanak rá, hogy a római korban itt élők módosak voltak és igényes életvitelt folytattak.

A régészeti feltárások és megfigyelések a lakópark kivitelezése idején továbbra is folytatódnak. Az előkerült leletek restaurálás után az Aquincumi Múzeum gyűjteményébe kerülnek, majd a legszebb darabok az intézmény következő kiállításain lesznek a nagyközönség számára is bemutatva.