2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

2017.08.14.
hír, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
András, Péter és Fülöp apostolok szülőfaluja, Bétsaida utódvárosa, a római kori Juliász maradványait találhatták meg izraeli régészek a Kinneret, vagyis a Galileai-tenger északi partjainál - jelentette a helyi média hétfőn.
Juliász
A Mordeháj Aviam régész vezetésével dolgozó kutatók a Jordán folyó deltájának közelében bukkantak az évtizedek óta keresett városra, amely egykor Augustus római császár lányáról, Júliáról kapta a nevét.

Az Újszövetségben Bétsaida néven említett település korábban kicsiny galileai halászfalu volt, az Újszövetség könyvei szerint Jézus három apostolának, Andrásnak, Péternek és Fülöpnek a szülőhelye.

A kutatók két méterrel a bizánci kori maradványok alatt egy római korból, a Kr. u. 1-3. századból származó réteget találtak cseréptöredékekkel és érmekkel.

A legnagyobb meglepetés egy római stílusban épült fürdő, benne a mozaikpadló részleteinek a felbukkanása volt, ami nem tekinthető szokványos tárgyi emléknek ebben a régióban.

Ez azt valószínűsíti, hogy a régóta keresett Juliászt találták meg, nem egy egyszerű halászfalut.

Az értékes leletek között Néró császár Kr. u. 65-66-ból származó ritka ezüstérméjére is rábukkantak, ami szintén megerősíti az épület és a maradványok korát.

Juliasz város építéséről csak Jospehus Flavius zsidó történész írásából tudunk, aki leírta, hogy Nagy Heródes király fia, II. Heródes zsidó fejedelem Bétsaida halászfalut valódi római polisszá változtatta és átneveztette Juliásznak.

A régészek szerint a feltárások környékét a Kr. u. 250-350 között elborította a Jordán folyó hordaléka, valószínűleg a Kinneret időszakos vízszintemelkedése miatt.

Később ismét letelepedtek a területen, amit a bizánci kori maradványok támasztanak alá.

(MTI)