Flach Antal csembalóművész, zenetörténész Miskolcról érkezett Gyulára azért, hogy a feleségével töltött nyaralás ideje alatt az Erkel Ferenc Múzeum és az Erkel Ferenc Emlékház gyűjteményének egyes darabjait, kéziratait, kottáit tanulmányozza.

A miskolci születésű csembalóművész, zenetörténész egy ideig az egri és a miskolci szimfonikus zenekarban, valamint a Miskolci Nemzeti Színház zenekarában is játszott. Zeneakadémiai tanulmányait a Liszt-díjas Sebestyén János és Horváth Anikó növendékeként fejezte be, mialatt számos hazai és külföldi professzor mesterkurzusán és neves művészek irányította produkcióban vett részt. Előadóművészi tevékenységében kiemelt szerepe van a zenei ismeretterjesztő, valamint a magyar nemzeti romantikus zenét népszerűsítő koncertsorozatoknak.

A Gyulán végzett kutatás célja egy-egy megvalósítandó koncertsorozat megalapozása. A Miskolci Kamarazenei Nyár már egy évtizede, míg a Zenei Szemere-Szalon már két éve fut. Mint fogalmazott, az Egressy-bicenteneráium kapcsán fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a perifériára szorult zenei anyagokat hiteles információkkal, adatokkal érdekessé, a közönséget pedig érdekeltté lehet tenni. A kutatómunka alapvetően ismereteinek bővítését, az érdekességek feltárását szolgálja, melyekkel az adott művek közelíthetőek egy szélesebb közönség felé.

A terv az, hogy a Hermann Ottó Múzeum épületében hangversenysorozatok keretében mutassa be a kort és Erkel Ferenc életművét is, amely joggal tarthat számot érdeklődésre – fogalmazott. Hozzátette, a vizsgálódás több szálon fut, többek között szeretné felmérni, mit lehetne egy vagy több hangverseny keretében megmutatni. Az Erkel-dinasztiáról, az Erkel család zenében betöltött szerepéről szeretne teljesebb képet adni. Mint mondta, a nagy Erkel ezúttal úgymond háttérbe húzódna, a kevéssé ismert alkotások kerülnének elő.

Olyan darabokat mutatna be, melyeket több alkalommal is elő lehetne adni, mint például a kamaraművek. Van egy nagyon fiatalon írt verbunkos, valamint egy idősebb korában létrehozott darab, ami gyakorlatilag befejezetlen volt, amíg a nagy zeneszerző fia, Gyula pontot nem tett a végére. Ez utóbbi kézirat is az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményében található meg. Mindent egybevetve inspirációt gyűjt és konkrét adatok után kutat, melyeket a későbbiekben hasznosít majd.

Elárulta, a feleségével nyaralni érkezett, azt azonban már az indulás előtt leszögezte, hogy a gyulai út során kutatómunkával is foglalkozik majd. A passzív pihenést sosem érezte a magáénak, jobban szereti a kellemest a hasznossal összekötni, vegyíteni. – Ebben a forróságban Gyula mediterrán érzetet kelt és remélem, hogy azért sikerül a Várfürdő nyújtotta örömöket is megtapasztalni – mesélte, hozzátéve: már nagyon várta ezt az alkalmat. Július 10-én érkeztek, amikor is terepszemlét tartottak, elbicikliztek az Almásy-kastély előtt, amit később a Százéves Cukrászdához hasonlóan szeretnének alaposabban is szemügyre venni.