2024. április 26. péntek
Ervin
Móra Ferenc Múzeum - Szeged
 |
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
E-mail: info@mfm.u-szeged.hu
Nyitva tartás: H-V 10-18
|
2017.06.21.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Bronzkori arany lábvértet talált gombászás közben Szeged közelében egy férfi, a régészeti és muzeológiai szempontból is egyedülálló műkincset néhány órára a nagyközönség is láthatja a múzeumok éjszakáján, június 24-én a Móra-múzeum dísztermében.
Fogas Ottó múzeumigazgató a leletet bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy utoljára csaknem egy évszázada, az 1920-es években került elő Magyarországon hasonló jelentőségű aranylelet, a nagyszéksósi kincs.
Az arany lábvértre egy férfi akadt rá gombászás közben, és amint rájött arra, hogy egy több mint 100 grammos aranytárgyat talált, egyből értesítette a közgyűjteményt. A múzeum ezért kezdeményezte a kulturális tárcánál, hogy a lelet jelentőségének megfelelő nagyságú megtalálói jutalmat kapjon - közölte a szakember.
Cukor Péter ásatásvezető régész közölte, hogy a múzeum munkatársai azonnal megkezdték a megtalálási hely kutatását, talajradaros átvizsgálását, ennek eredményeként előkerültek a lábvért hiányzó darabjai és több, feltehetően a műtárgyhoz kapcsolódó félgömb, illetve kúpalakú függő.
V. Szabó Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa kifejtette, a Krisztus előtti 14. századtól kezdett elterjedni a lábvért használata, melyet kizárólag a harcosok elitje viselt, ám ezek kizárólag bronzból készültek.
Európából 30-35 bronz lábvért került elő, ezek közül tíz Magyarország területéről. A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető.
A páratlan értékű ötvösmunka valószínűleg a korszak egyik nagy befolyással bíró, erős embere számára készülhetett. Feltehetően valamilyen szakrális szertartás keretében kerülhetett a földbe, mivel összehajtogatták és bevagdalták, ezzel téve alkalmatlanná a mindennapi használatra - tudatta a szakember.
A következő hónapokban a múzeum és az ELTE szakemberei elkezdik a műkincs restaurálását és a lelet tudományos kutatását. Előtte azonban szombaton a múzeumok éjszakáján a nagyközönség is láthatja a Móra-múzeum dísztermében.
(MTI)
Fogas Ottó múzeumigazgató a leletet bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy utoljára csaknem egy évszázada, az 1920-es években került elő Magyarországon hasonló jelentőségű aranylelet, a nagyszéksósi kincs.
Az arany lábvértre egy férfi akadt rá gombászás közben, és amint rájött arra, hogy egy több mint 100 grammos aranytárgyat talált, egyből értesítette a közgyűjteményt. A múzeum ezért kezdeményezte a kulturális tárcánál, hogy a lelet jelentőségének megfelelő nagyságú megtalálói jutalmat kapjon - közölte a szakember.
Cukor Péter ásatásvezető régész közölte, hogy a múzeum munkatársai azonnal megkezdték a megtalálási hely kutatását, talajradaros átvizsgálását, ennek eredményeként előkerültek a lábvért hiányzó darabjai és több, feltehetően a műtárgyhoz kapcsolódó félgömb, illetve kúpalakú függő.
V. Szabó Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa kifejtette, a Krisztus előtti 14. századtól kezdett elterjedni a lábvért használata, melyet kizárólag a harcosok elitje viselt, ám ezek kizárólag bronzból készültek.
Európából 30-35 bronz lábvért került elő, ezek közül tíz Magyarország területéről. A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető.
A páratlan értékű ötvösmunka valószínűleg a korszak egyik nagy befolyással bíró, erős embere számára készülhetett. Feltehetően valamilyen szakrális szertartás keretében kerülhetett a földbe, mivel összehajtogatták és bevagdalták, ezzel téve alkalmatlanná a mindennapi használatra - tudatta a szakember.
A következő hónapokban a múzeum és az ELTE szakemberei elkezdik a műkincs restaurálását és a lelet tudományos kutatását. Előtte azonban szombaton a múzeumok éjszakáján a nagyközönség is láthatja a Móra-múzeum dísztermében.
(MTI)
|
|
