2024. április 20. szombat
Tivadar
2010.07.12.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Szabályos lövészárkot, lövészállásokat és -teknőket, egy parancsnoki állást, valamint egy katonasírt találtak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Dél-dunántúli Regionális Irodájának munkatársai a 68-as főút Marcalit elkerülő szakaszának építését megelőző régészeti feltárások során Marcali-Berjegnél.
Őskori és középkori objektumok helyett második világháborús emlékeket rejtett a föld.
Berjeg középkori település volt - magyarázta Gutay Mónika ásatásvezető régész. - Kúria vagy templom állhatott itt valamikor, és arra számítottunk, hogy a másik feltárási területhez, Marcali-Középső dűlőhöz hasonlóan itt is őskori és középkori objektumokat találunk.
Ehelyett azonban második világháborús emlékek kerültek elő a földből. A régészek eleinte úgy vélték, tizenöt katonasírra bukkantak - melyek közül egyet tártak fel -, ám kiderült, a többi valamiféle lövészállásként funkcionált, méghozzá a második világháború végóráiban, amikor is a Margit-vonal a visszavonuló német hadsereg egyik utolsó magyarországi védvonalaként próbálta megállítani a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulását. A Balatontól a Dráváig öt-hét kilométer mélységben kiépített, aknamezőkkel tarkított rendszert csak négy hónapnyi harc után, 1945 áprilisában tudta áttörni a szovjet csapat.
A sír szovjet katona holttestét rejtette.
A Marcalitól délre húzódó védelmi vonal mentén Nagybajom térségében alakult ki a háború magyarországi szakaszának talán legvéresebb csatája: több mint harmincháromezer katona vesztette életét a harcok során.
A feltárt terület azonban nem a német, hanem a szovjet védvonal részét képezte: a Hadtörténeti Intézet munkatársai Négyesi Lajos alezredes, a katonai régészeti és hadisírkutató csoport osztályvezetője vezetésével is megvizsgálták a leleteket, és megállapították, hogy a sír szovjet katona holtestét rejtette.
A harcost lövészgödrében érhette az aknavető-támadás.
A harcos földi maradványai meglehetősen természetellenes pózban kerültek elő: a vizsgálatok szerint lövészgödrében érte az aknavető-támadás, amely telibe találta rejtekhelyét. A katona tulajdonképpen nem is lett elföldelve, hanem a robbanás temette be mindössze néhány méterre a szabályosan kanyargó lövészároktól, és kőhajításnyira a jóval mélyebb parancsnoki állástól.
A környéken talált lőszerek és a szép boroskancsók is szovjet jelenlétre utalnak - folytatta Gutay Mónika. - Utóbbiakat a környékről hozhatták magukkal a katonák a táborba, biztosat azonban csak a sír teljes, szakszerű feltárása után tudunk mondani. Egyébként ilyen jellegű, második világháborús objektumot régészeti módszerekkel feltáró kutatásra eddig kevés példa volt az országban, korábban csak az 1711 előtti korszakra volt ez jellemző.
Eközben földút túloldalán Pap Pál restaurátor a bronzkori urnasírokkal foglalatoskodik: eddig öt került elő relatíve ép állapotban, emellett egy kemencét és a hozzá tartozó hamus gödröt, valamint egy szeméttartó gödröt tártak fel a régészek.
A feltárt urnákat gipszágyba tesszük - mutatta a szakfogásokat Pap Pál -, aztán amilyen mélyen csak lehet, hogy a kerámia ne sérüljön, alányesünk. Így biztonságosan beszállíthatóak a műhelybe, ahol meg tudjuk vizsgálni a tartalmukat.
Bár még csak a feltárás elején tartanak a kutatók, az már kiderült, hogy a három részből álló kerámiaurnák nemcsak emberi hamvakat tartalmaznak: az egyikből már egy bronzcsipesz is előkerült.
Meghosszabítva
A 68-as út új szakaszának feltárása eredetileg július végéig tartott volna, a szakszolgálat azonban a rossz időre és a gazdag leletanyagra tekintettel hosszabbítást kért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőtől, így vélhetően legalább a nyár végéig a terepen maradhatnak a munkatársak.
Forrás: www.sonline.hu
Őskori és középkori objektumok helyett második világháborús emlékeket rejtett a föld.
Berjeg középkori település volt - magyarázta Gutay Mónika ásatásvezető régész. - Kúria vagy templom állhatott itt valamikor, és arra számítottunk, hogy a másik feltárási területhez, Marcali-Középső dűlőhöz hasonlóan itt is őskori és középkori objektumokat találunk.
Ehelyett azonban második világháborús emlékek kerültek elő a földből. A régészek eleinte úgy vélték, tizenöt katonasírra bukkantak - melyek közül egyet tártak fel -, ám kiderült, a többi valamiféle lövészállásként funkcionált, méghozzá a második világháború végóráiban, amikor is a Margit-vonal a visszavonuló német hadsereg egyik utolsó magyarországi védvonalaként próbálta megállítani a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulását. A Balatontól a Dráváig öt-hét kilométer mélységben kiépített, aknamezőkkel tarkított rendszert csak négy hónapnyi harc után, 1945 áprilisában tudta áttörni a szovjet csapat.
A sír szovjet katona holttestét rejtette.
A Marcalitól délre húzódó védelmi vonal mentén Nagybajom térségében alakult ki a háború magyarországi szakaszának talán legvéresebb csatája: több mint harmincháromezer katona vesztette életét a harcok során.
A feltárt terület azonban nem a német, hanem a szovjet védvonal részét képezte: a Hadtörténeti Intézet munkatársai Négyesi Lajos alezredes, a katonai régészeti és hadisírkutató csoport osztályvezetője vezetésével is megvizsgálták a leleteket, és megállapították, hogy a sír szovjet katona holtestét rejtette.
A harcost lövészgödrében érhette az aknavető-támadás.
A harcos földi maradványai meglehetősen természetellenes pózban kerültek elő: a vizsgálatok szerint lövészgödrében érte az aknavető-támadás, amely telibe találta rejtekhelyét. A katona tulajdonképpen nem is lett elföldelve, hanem a robbanás temette be mindössze néhány méterre a szabályosan kanyargó lövészároktól, és kőhajításnyira a jóval mélyebb parancsnoki állástól.
A környéken talált lőszerek és a szép boroskancsók is szovjet jelenlétre utalnak - folytatta Gutay Mónika. - Utóbbiakat a környékről hozhatták magukkal a katonák a táborba, biztosat azonban csak a sír teljes, szakszerű feltárása után tudunk mondani. Egyébként ilyen jellegű, második világháborús objektumot régészeti módszerekkel feltáró kutatásra eddig kevés példa volt az országban, korábban csak az 1711 előtti korszakra volt ez jellemző.
Eközben földút túloldalán Pap Pál restaurátor a bronzkori urnasírokkal foglalatoskodik: eddig öt került elő relatíve ép állapotban, emellett egy kemencét és a hozzá tartozó hamus gödröt, valamint egy szeméttartó gödröt tártak fel a régészek.
A feltárt urnákat gipszágyba tesszük - mutatta a szakfogásokat Pap Pál -, aztán amilyen mélyen csak lehet, hogy a kerámia ne sérüljön, alányesünk. Így biztonságosan beszállíthatóak a műhelybe, ahol meg tudjuk vizsgálni a tartalmukat.
Bár még csak a feltárás elején tartanak a kutatók, az már kiderült, hogy a három részből álló kerámiaurnák nemcsak emberi hamvakat tartalmaznak: az egyikből már egy bronzcsipesz is előkerült.
Meghosszabítva
A 68-as út új szakaszának feltárása eredetileg július végéig tartott volna, a szakszolgálat azonban a rossz időre és a gazdag leletanyagra tekintettel hosszabbítást kért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőtől, így vélhetően legalább a nyár végéig a terepen maradhatnak a munkatársak.
Forrás: www.sonline.hu