A Répássy Róbert, Halász János és L. Simon László által jegyzett, sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó indítvány a kulturális örökség védelméről, a nemzeti vagyonról és a településkép védelméről szóló jogszabályokat módosítaná.

E szerint az Országház és környéke, mint kiemelt nemzeti emlékhely magában foglalná a Parlament épületét, a Kossuth teret, a Földművelési Minisztériumot, a Néprajzi Múzeumot, az Antall József rakpartot és a továbbiakban a Vértanúk terét is.

A Vértanúk tere az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerülne annak érdekében, hogy a Kossuth tér arculatához igazodó rekonstrukciót lehessen megvalósítani.

Emellett a nemzeti vagyonról szóló törvényben aktualizálnák a szobrokat: a II. Rákóczi Ferenc emlékmű, a Horvay János által alkotott Kossuth-emlékmű másolata és A Dunánál című József Attila portrészobor mellett feltüntetnék a gróf Tisza István emlékművet, a gróf Andrássy Gyula emlékművet és Nagyatádi Szabó István portrészobrát.
A Forradalom Lángja emlékmű ingyenesen a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülne.

A fideszes képviselők egyebek mellett az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére hivatkoznak az indoklásban.

A javaslat a kiemelt nemzeti emlékhelyet és környezetét településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területként határozza meg; arra a kormány állapítaná meg az egyedi településképi követelményeket és az azok érvényesítését szolgáló eszközöket. Ezek a településkép védelméről szóló törvényben rögzített elvek és funkciók mintáját követnék.

A kormánypárti előterjesztés pontosítja a kiemelt nemzeti emlékhely védelmét és fenntartását szolgáló eszközök és eljárások részletszabályait, továbbá rendezi az állami és önkormányzati tulajdonú vagyonelemek tulajdoni helyzetét.

(MTI)