Eseménynaptár
2017. július
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2017.07.24. - 2017.08.31.
Debrecen
2017.07.24. - 2017.07.28.
Kaposvár
2017.07.22. - 2017.07.22.
Budapest
2017.07.22. - 2017.07.22.
Verőce
2017.07.21. - 2017.07.21.
Szarvas
2017.07.21. - 2017.07.21.
Sátoraljaújhely
2017.07.21. - 2017.08.20.
Szarvas
2017.07.20. - 2017.07.20.
Sátoraljaújhely
2017.07.20. - 2017.07.20.
Székesfehérvár
2017.07.18. - 2017.09.30.
Kecskemét
2017.07.14. - 2017.08.14.
Fülek
2017.07.14. - 2017.09.10.
Budapest
2017.07.14. - 2017.11.05.
Vác
2017.07.13. - 2017.09.01.
Budapest
2017.07.12. - 2017.10.15.
Debrecen
2017.07.12. - 2018.03.28.
Szeged
2017.07.03. - 2017.08.03.
Budapest
2017.06.19. - 2017.08.11.
Kaposvár
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.05.18.
állattan, biológia, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak - olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját - vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai.

A szoptatás fontos tényezője a csecsemő és a kisgyerek fejlődésnek, a kizárólagos anyatejes táplálás időtartama és a szilárd táplálék bevezetésének időpontja szintén erőteljesen befolyásolja az emberi és a főemlős-populációk egészségét.

Ennek ellenére az anyatejes táplálás számos kérdéséről keveset tud az ember. A vadon élő orangutánok szoptatási szokásait természetes környezetükben nehéz tanulmányozni, ezért a kutatók az állatok fogainak biológiai markerei alapján rekonstruálták étrendjük történetét.

A fogakban a növekedés során a fák évgyűrűihez hasonló rétegek alakulnak ki, a kutatók ezek alapján meghatározták az anyai eredetű elemek koncentrációját a kicsinyek étrendjében, ebből következtettek arra, hogyan változik az évek során a táplálék összetétele.

Elpusztult szumátrai és borneói orangutánok múzeumokban tárolt maradványainak fogmintáiban vizsgálták meg a bárium koncentrációját, és azt állapították meg, hogy a kicsinyek életük első évében kizárólag anyatejen éltek. Erre a báriumszint emelkedése utal az első 12 hónapban.

Ezután ciklikusságot mutatott a fogakban lévő marker, koncentrációja változott a fogyasztott anyatej mennyisége szerint akár az állat 8-9 éves koráig is, ami a leghosszabb szoptatási idő a főemlősök között.

A kutatók úgy vélik, a ciklusok a rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségének változását mutatták, ennek kiszámíthatatlansága miatt hagyatkoztak a kis orangutánok ilyen sok éven át az anyatejre.

"Az orangutánok ciklikus, sok éven át tartó szoptatásáról és a késői elválasztásról először sikerült bizonyítékot szerezni. Az eredmények további kutatásokhoz vezetnek arról, hogyan befolyásolja a főemlősök anyatejes táplálását az élelemellátás és más környezeti tényezők. Azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy a szoptatás az embercsecsemőnek is segít-e abban, hogy könnyebben alkalmazkodjon a környezeti kihívásokhoz" - mutatott rá Tanya Smith, a kutatás vezetője, a Griffith Egyetem PhD-hallgatója.

(MTI)