Eseménynaptár
2018. április
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2018.04.27. - 2018.04.27.
Kiskunfélegyháza
2018.04.26. - 2018.06.04.
Budapest
2018.04.26. - 2018.05.19.
Szeged
2018.04.25. - 2018.04.25.
Győr
2018.04.25. - 2018.04.27.
Veszprém
2018.04.21. - 2018.09.02.
Gödöllő
2018.04.21. - 2018.08.20.
Budapest
2018.04.20. - 2018.07.29.
Debrecen
2018.04.17. - 2018.05.16.
Budapest
2018.04.12. - 2018.09.02.
Budapest
2018.04.11. - 2018.12.02.
Veszprém
2018.04.10. - 2018.05.10.
Szekszárd
2018.04.06. - 2018.05.13.
Kecskemét
2018.03.01. - 2018.05.31.
Budapest
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2018.02.25. - 2018.04.29.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2017.05.18.
állattan, biológia, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak - olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját - vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai.

A szoptatás fontos tényezője a csecsemő és a kisgyerek fejlődésnek, a kizárólagos anyatejes táplálás időtartama és a szilárd táplálék bevezetésének időpontja szintén erőteljesen befolyásolja az emberi és a főemlős-populációk egészségét.

Ennek ellenére az anyatejes táplálás számos kérdéséről keveset tud az ember. A vadon élő orangutánok szoptatási szokásait természetes környezetükben nehéz tanulmányozni, ezért a kutatók az állatok fogainak biológiai markerei alapján rekonstruálták étrendjük történetét.

A fogakban a növekedés során a fák évgyűrűihez hasonló rétegek alakulnak ki, a kutatók ezek alapján meghatározták az anyai eredetű elemek koncentrációját a kicsinyek étrendjében, ebből következtettek arra, hogyan változik az évek során a táplálék összetétele.

Elpusztult szumátrai és borneói orangutánok múzeumokban tárolt maradványainak fogmintáiban vizsgálták meg a bárium koncentrációját, és azt állapították meg, hogy a kicsinyek életük első évében kizárólag anyatejen éltek. Erre a báriumszint emelkedése utal az első 12 hónapban.

Ezután ciklikusságot mutatott a fogakban lévő marker, koncentrációja változott a fogyasztott anyatej mennyisége szerint akár az állat 8-9 éves koráig is, ami a leghosszabb szoptatási idő a főemlősök között.

A kutatók úgy vélik, a ciklusok a rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségének változását mutatták, ennek kiszámíthatatlansága miatt hagyatkoztak a kis orangutánok ilyen sok éven át az anyatejre.

"Az orangutánok ciklikus, sok éven át tartó szoptatásáról és a késői elválasztásról először sikerült bizonyítékot szerezni. Az eredmények további kutatásokhoz vezetnek arról, hogyan befolyásolja a főemlősök anyatejes táplálását az élelemellátás és más környezeti tényezők. Azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy a szoptatás az embercsecsemőnek is segít-e abban, hogy könnyebben alkalmazkodjon a környezeti kihívásokhoz" - mutatott rá Tanya Smith, a kutatás vezetője, a Griffith Egyetem PhD-hallgatója.

(MTI)