Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.16. - 2017.12.03.
Győr
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2017.12.10.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2017.05.17.
Néprajzi Múzeum
hír, néprajz, zene
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Néprajzi Múzeum A „czigány” zene Liszttől a Hungarikumig c. kiállítása Lengyelországba utazott, s június 23-ig látható Tarnowban a Lengyel Kulturális Évad programjaként.
Cigány banda, 18. sz vége
A kiállítás azt a folyamatot vizsgálja, melyben a cigány muzsikusok közreműködésével kialakul a magyar nemzeti kultúrába illeszkedő „magyar” zene, a verbunkos és a csárdás. Ez a magyar nemzeti kultúra egy szűk, de fontos metszete.

A kiállítás a cigányzenekarok és híres zenészek történetét napjainkig mutatja meg: a falusi bandáktól a külföldet megjárt együttesekig, majd a nagyzenekarok megalakításától a 100 tagú Cigányzenekar Hungarikummá nyilvánításáig érzékelteti a cigányzene összekötő szerepét. Szó esik arról is, hogy a muzsikusok hogyan alkotnak zárt foglalkozási, hosszú időn keresztül endogám házasodási csoportot, de arról is, milyen sajátos, csak rájuk jellemző szokásvilágot alakítanak ki. Kurátor Szuhay Péter.

Ízelítő a kiállítás témái közül:

Liszt és magyaros zenéje

1847 és 1853 között jelent meg végső formájában Liszt zongorára írott első tizenöt rapszódiája.
Könyvében így ír erről: „Mi ezen rhapsodiákat ezenfölül magyaroknak neveztük el, mert igazságtalanság volna a jövőben elszakasztani egymástól, a mi a múltban egyesítve volt. A magyarok befogadták a czigányokat nemzeti zenészekül.”

Liszt későbbi, magyaros műveiben már nem teljes dallamokat dolgozott fel, hanem olyan zenei eszközrendszere alakult ki ekkorra, amely közvetlen forrásra nem vezethető vissza, de felismerhetően magyar karaktert hordoz.

Magyaros, verbunkos elemek

A magyaros, verbunkos elemeket nemcsak Liszt által írt zeneművekben lehet nyomon követni, hanem jóval korábban megjelentek a zeneirodalomban. Már Mozart is felfigyelt kora új magyar tánczenéjére, a verbunkosra. Brahms szívesen hallgatott cigányzenekarokat, Magyar táncok sorozatában cigányzenekaroktól hallott népdalokat és műdalokat használt fel, és kiváló stílusérzékkel harmonizált.

Mulatozás

…név- és születési estélyek, köszöntők és szerenádok, temetések, farsangi bálok, jubileumok és szüreti mulatságok elképzelhetetlen, hogy cigányzenekar nélkül zajlottak volna le. Ha igazi rajok mulattak – elegánsan és gálánsan fizették ki a cigányt. Muzsikáltatták őket fél lábon, felzavarták az eperfára, leeresztették a kútba. Nem ritkán tépték szét az urak a bankót, s köpték rá a prímás homlokára egyenként, vagy húzták bele a vonóba.

Cigánybál

A pesti New Yorkban és más nagy szálloda éttermekben rendezett cigánybálokról szóló tudósítások szuperlatívuszokban szóltak az előkelő toalettekről, hajviseletekről, - a cigányság úri viselkedéséről….A első bálos cigánylányok jövendőbelijét ilyenkor nézték ki az anyák – nagynénik… persze a fiús mamák sem ültek tétlenül. Aki jó muzsikus volt, az számított jó partinak.

100 tagú cigányzenekar

A zenekar életműve példaértékű a hazai kulturális és művészvilágban, pozitív image formáló, hidat képez és empátiát a többségi és kisebbségi társadalom közt. A zenekar előadásában a hagyományos hangzásvilág ápolása, és megőrzése mellett megtaláljuk a modern világ zenei útkeresését, mint az egyik legkézenfekvőbb kommunikációs eszközt.