Eseménynaptár
2017. július
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2017.07.24. - 2017.08.31.
Debrecen
2017.07.24. - 2017.07.28.
Kaposvár
2017.07.22. - 2017.07.22.
Budapest
2017.07.22. - 2017.07.22.
Verőce
2017.07.21. - 2017.07.21.
Szarvas
2017.07.21. - 2017.07.21.
Sátoraljaújhely
2017.07.21. - 2017.08.20.
Szarvas
2017.07.20. - 2017.07.20.
Sátoraljaújhely
2017.07.20. - 2017.07.20.
Székesfehérvár
2017.07.18. - 2017.09.30.
Kecskemét
2017.07.14. - 2017.08.14.
Fülek
2017.07.14. - 2017.09.10.
Budapest
2017.07.14. - 2017.11.05.
Vác
2017.07.13. - 2017.09.01.
Budapest
2017.07.12. - 2017.10.15.
Debrecen
2017.07.12. - 2018.03.28.
Szeged
2017.07.03. - 2017.08.03.
Budapest
2017.06.19. - 2017.08.11.
Kaposvár
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.05.17.
Magyar Nemzeti Múzeum
díjak, hír, Múzeumok Majálisa, rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Pulszky Társaság 1997 óta hirdeti meg és szervezi „Az év múzeuma” pályázatot, amelyre idén öt intézmény nevezett be. Az elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang. A pályázat bíráló bizottságát ebben az évben is a Pulszky Társaság és a társkiíró szervezetek (az ICOM /Múzeumok Nemzetközi Tanácsa/ Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum) képviselői alkották.

A tagok: Bereczki Ibolya, Berényi Marianna, Deme Péter, Földessy Mariann, Kemecsi Lajos, Matskási István, Molnárné Aczél Eszter, Török Petra, Török Róbert, Végh Katalin. .A bíráló bizottság a pályázók által beküldött dokumentáció és a helyszíneken szerzett személyes tapasztalatok alapján hozta meg döntését.

„Az év múzeuma 2016” címre pályázó intézmények:

- Intercisa Múzeum, Dunaújváros
- Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
- PIM Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely
- Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr
- Tokaji Múzeum
*
„Az év múzeuma 2016” pályázat fődíját elnyerő PIM Kazinczy Ferenc Múzeum a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működik 2013 óta. Besorolása területi múzeum, amely három szakterületet, a régészetet, a történettudományt és a természettudományt foglalja magába. Az intézmény nagyvonalú, alaposan kidolgozott fejlesztési stratégiával és tervvel rendelkezik, amelynek már láthatóak az eredményei.

Gyűjtőmunkájuk a szerény anyagi feltételek mellett is eredményes. A múzeum legnagyobb gyűjtemény-együttese a természettudományi gyűjtemény, amely elsősorban a zempléni régió földtani és biológiai értékeit tartalmazza. Szépen gyarapszik a várostörténeti és az ásatások révén a régészeti anyag is, a hozzájuk kapcsolódó feldolgozó munkát is beleértve. 2016-ban több új tárgy, kollekció került a múzeum birtokába. A helyi közösségek bizalmát jelzi, hogy 2015-ben itt mutatták be a sátoraljaújhelyi Református Egyházközség tulajdonában álló, korábban nem ismert Vizsolyi Bibliát.

Az elmúlt években készült állandó kiállítások korszerűek, mind anyagukban, mind interpretációjukban jól tükrözik mai elveinket. A Kazinczy kiállítást az anyaintézet (PIM) rendezte. Az Erdőjárók kalauza című kiállításuk a tavalyi évben az Év Kiállítása pályázaton oklevélben részesült. A rendhagyó, a hagyományos természetrajzi kiállítások hazai gyakorlatát is megújító állandó tárlat mellett újszerű az Egy eltűnt vár nyomában. Régészeti kutatások a sátoraljaújhelyi Várhegyen című kiállítás is.

Az intézményfejlesztési tervhez hasonlóan jól kidolgozott múzeumpedagógiai, közművelődési terv realizálása elismerésre méltó eredményeket hozott. Céljuk a városi társadalommal, a közösséggel való kapcsolatok intenzív fejlesztése. Számos rendezvény, múzeumpedagógiai foglalkozás, tudományos konferencia, baráti körök működése tükrözi e téren munkájuk sikerét. Ugyancsak népszerűek a régió természeti értékeit bemutató kirándulások. A múzeum a város és környéke fontos kulturális terévé, központjává vált. Kiadványaik közül a legjelentősebb az elmúlt évben indított, évente megjelenő, igényes „Új Orpheus” folyóirat, amely nyitottá, láthatóvá teszi a múzeumi kutatásokat, gyarapodásokat és tájékoztat a szakmai konferenciákról, valamint a szélesebb körnek szóló programokról, eseményekről.

A bíráló bizottság különdíjával jutalmazott a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egy olyan új múzeumtípus – integrált kulturális intézmény - kialakulását vetíti előre, amelyben a múzeumok hagyományos funkciói mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a gyűjteményektől, a kutatásoktól elszakadó közművelődési, közösségszervező feladatok. Ezek a tevékenységek az intézmény életében nem „vagy-vagy”-ként, egymást gyengítő tényezőként jelennek meg, hanem, mivel létező igényekre, kihívásokra, elvárásokra reflektálnak, inkább kölcsönösen erősítik egymást. Ennek kiemelt helyszíne a Rómer-ház átalakított épülete és belső udvara, ahol egy időszaki kiállítótér mellett a városi tinédzserek és a fiatal felnőtt közönség igényeit igényes kávézó, színvonalas koncertek, filmes, beszélgetős programok elégítik ki.

A kiállítások közül 2015-ben országos jelentőségre tett szert Gróf Batthyány Gyula gyűjteményes kiállítása, 2016-ban pedig az új kutatási eredményekkel bővelkedő A magyar hangosfilm plakátjai 1931-44 című kiállítás váltott ki visszhangot. Az ez alapján készült nívós kötet elnyerte a Nyomda- és Papíripari Szövetség Best Print Hungary 2017-es Nagydíját. Az intézmény pedagógiai programja példaértékű. Sikeres pályázatoknak köszönhetően jól felszerelt műhelyeikben (Fruhmann-ház, Magyar Ispita) élménypedagógián alapuló foglalkozások vonzóak a környék iskolái számára, miközben a változatos kínálatban Utazó múzeum címen programcsomagot igényelhetnek.

Elismerő oklevélben részesült múzeumok

Az Intercisa Múzeum a közönségkapcsolati munkában elért eredményeiért, valamint a múzeum, mint közösségi tér megteremtésére tett erőfeszítéseiért vehet át a Múzeumok Majálisán oklevelet. Az intézmény komplex múzeumpedagógiai és közönségkapcsolati terve és az elmúlt évek Európai Uniós (TIOP, TÁMOP pályázaton való sikeres részvétel) fejlesztései pozitívan hatottak az intézmény látogatószámának növekedésére és társadalmi beágyazódásának növelésére. 

A Petőfi Irodalmi neve fogalom a magyar múzeumi szférában. Az újdonságok, a bátorság, a kísérletezés, a kidolgozottság szinonimája. A PIM több évtizede jelentős tudományos, kiadói és szakmai munkát végez, komoly eredményeket ért el az online adatbázisok és a digitalizálás területén, látványos kiállításokat rendez, sikeresen kommunikál a legkülönbözőbb korcsoportokkal, hangsúlyt fektetve a társadalmi problémákra. (https://pim.hu)

A 2015 óta folyamatosan megújuló Tokaji Múzeumban határozott előrelépés történt a külső kommunikáció terén, aktívabban használják a korszerű információs csatornákat, új rendezvényeket szerveznek, rendszeres kapcsolatot alakítottak ki a helyi iskolákkal, számos új foglalkozást kínálnak. Érzékelhető, hogy a múzeum a korábbinál jelentősebb szerepet játszik a város kulturális életében: több éves szünet után a múzeum élettel teli közösségi térré alakult.
*
„Az év múzeuma” pályázat díjazottjainak listája 1997-től) itt olvasható: http://pulszky.hu/dijak/az-ev-muzeuma-dij/ 

„Az év kiállítása 2016” pályázatról

A Pulszky Társaság célja e pályázat meghirdetésével, hogy minden évben elismerje és kitüntesse a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, s emellett jó példákat mutassunk fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra. (bővebben lásd www.pulszky.hu). A Társaság szívén viseli a múzeumok és a társadalom viszonyát, konferenciái, szakmai programjai, továbbképzései ennek a törekvésnek a jegyében is jönnek létre. A két fél találkozásának a digitális világban is változatlanul legfontosabb helyszíne a múzeumi kiállítás.

Az intézmények érdeklődése nő, most az alábbi 16 kiállítással pályáztak:

- BTM Kiscelli Múzeum, Budapest: #moszkvater – A Széll Kálmán tér története (időszaki)
- Dobó István Vármúzeum, Eger: „Lőpor füst – kövek között” Kazamata kiállítás (állandó)
- Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre: Chiharu Shiota: Emlékeső (időszaki)
- Gödöllői Városi Múzeum: A mi városunk és A gödöllői művésztelep (állandó)
- Intercisa Múzeum, Dunaújváros: Szent Flórián katonái – a tűzoltóság története (időszaki)
- Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: „igéző virágok szemlélésében” – Haynald Lajos hagyatéka (időszaki)
- MMKM Elektrotechnikai Gyűjtemény, Budapest: „Hírbe hozzuk magunkat” (időszaki)
- Móra Ferenc Múzeum, Szeged: Pompeji – Élet és Halál között a Vezúv árnyékában (időszaki)
- Néprajzi Múzeum, Budapest: Betlehem „nagy dolgok a jászolnál történnek” (időszaki)
- Óbudai Múzeum, Budapest: Játék a városban (állandó)
- Paksi Városi Múzeum: Paksi Metszet
- Pesterzsébeti Múzeum, Budapest: ”Doktor úr kérem…” Egészség-ügyek és orvos történetek Pesterzsébeten a XX. században (időszaki)
- Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest: Háromszázezer magas Cé – Simándy 100 (időszaki)
- PIM Kassák Múzeum, Budapest: Vízizrí. Munkáskultúra a Duna partján (időszaki)
- Tatabányai Múzeum: Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében (állandó)
- Türr István Múzeum, Baja: A fény régészete – A természetes fény szerepe az őskori ember életében (vándorkiállítás a 2. helyszínen, a keszthelyi Balatoni Múzeumban).
*
Az alapító által négy évre felkért bíráló bizottság (Bajzáth Judit biológus, Deme Péter kultúraközvetítő, Gózon Ákos főszerkesztő, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Mányi István építész, Rajcsányi Gellért főszerkesztő, Sári Zsolt néprajzkutató, Janotka Mónika angoltanár, Vásárhelyi Tamás biológus) sok szempontból vizsgálta a kiállításokat és a kapcsolódó programokat, amihez részletes anyagokat kaptak a pályázóktól, de személyesen is megtekintették a tárlatokat.
*
A második körbe került hét kiállításról röviden

A fődíjat elnyert Háromszázezer magas Cé – Simándy 100 című tárlat Simándy József operaénekes születésének évfordulóján, 2016. szeptember 18-án nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A nagyszabású tárlatot március 5-én ünnepi megemlékezéssel zárták.

Simándy József gyönyörű orgánumával, nagyszerű szerepformálásával és színpadi játékával szerepek sokaságában nyújtott felejthetetlen élményt közönségének – országhatárokon belül és túl. Neve összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével. A tárlat a művész kalandos életútján túl bemutatta azokat az elsőrangú alkotótársakat (rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát), akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is.

A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá. A kiállításba foglalt interaktív elemek a fiatalabb korosztályok számára is érdekes kiegészítő információkat tartalmaznak.

Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy-család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, kiegészítve az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumaival és az MTI fotóanyagával.

A BTM Kiscelli Múzeum különdíjat elnyert #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című kiállítása a tér történetét, emlékeit, múltját és jelenét dolgozta fel. A Széll Kálmán tér a városi közlekedésben és a város életében betöltött szerepe révén az utóbbi évtizedekben Budapest egyik ikonikus helyévé vált. A kiállítás apropójául a tér átalakítási munkálatainak megkezdése, s ezzel együtt a kultikus, a városlakók, elsősorban a budaiak széles közösségének „emlékhorgonyát” képező Moszkva téri óra múzeumunkban való elhelyezése szolgált. Az újjáépítés során több szimbolikus elem tűnt el, olyanok, amelyek évtizedeken keresztül egyet jelentettek a Moszkva térrel. A Kiscelli Múzeum nemcsak begyűjtötte ezeket az emblematikus tárgyakat, hanem folyamatosan dokumentálta és tudományosan is feldolgozta a tér történetét. Ennek eredményeit láthatta a kiállításban a nagyközönség.

Oklevéllel jutalmazott kiállítások

„Lőpor füst – kövek között” Kazamata kiállítás

A Kazamata-rendszer az egri Dobó István Vármúzeum leglátványosabb eleme, amelyet az egyházi és végvári építészet, a várharcok fegyverei és az Egri csillagok című regényhez kapcsolódó kiállítás tesz még vonzóbbá.
Az egykori székesegyház építészettörténetét bemutató részben a kőfaragványok bemutatása mellett a régészeti kutatások alapján készített 3D rekonstrukciók és makettek elevenítik meg az eredeti méreteket és az épület korokon átívelő fejlődését.

A látogató megismerkedhet a várharc és az erődépítészet XVI. századi formáival, eszközeivel, Eger védelmi rendszerével és folyamatos korszerűsítésével, a várostrom és a védelem eszközeivel, ezek változásával. A pincetermekben és a kazamata járatokban megelevenednek a végvári élet mozzanatai, a haditechnika, a hiteles viseletek. A várrekonstrukció és a vitézek modelljei, a fegyverzet bemutatása, a térkép, tablók és képanyag, a feliratozás valamint a képernyőkön futó programok gazdag és maradandó benyomást keltenek az egri hősök védekező hadviseléséről

Gárdonyi Géza minden magyar számára ismert regénye, az Egri Csillagok, és az ebből készült, ugyancsak közismert és népszerű film a valós történeti elemek mellett az alkotói fantázia és képzelet tárháza is. A kiállítás utolsó egysége e kettő párosát ismerteti meg a látogatóval, megidézve az alkotás befogadásának útját is.

„igéző virágok szemlélésében” – Haynald Lajos hagyatéka

A Magyar Természettudományi Múzeum Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? kommunikációs sorozatába illő kiállítás egy sikeres, nagyhatású évszázad, sikeres, nagyhatású emberét mutatja be. Mégsem tudjuk ki ő, a 19. századi polgári felemelkedés egyik meghatározó egyházi személyisége, Haynald Lajos bíboros érsek, a tudomány és a múzeum egyik legnagyobb mecénása. Mi motiválta? Miért választotta papi hivatása mellé a botanika művelését, a tudomány és a tudósok támogatását? Ezeket a kérdéseket tette fel a tárlat. De rendhagyó módon nem kész válaszokat adott, hanem lehetőséget teremtett arra, hogy a látogatók maguk alkossák meg a főpap portréját személyes tárgyain keresztül, a muzeológiai feltáró munka útját követve. A többrétegű kiállítás a tudománypártoló, Növénytár-alapító személyisége, motivációi, gyűjtőútjai, kapcsolatai és szándékai felől fejtette fel az érsek pályáját. Bemutatta és elemezte természettudományos hagyatékát, azokat a gyűjteményi tárgyakat, melyek megalapozták a múzeum Növénytára és a magyar botanika világszínvonalra emelését. Személyes példán keresztül a mecenatúra és a közgyűjtemények, valamint az egyház és a tudomány, a tudomány-támogatás kérdéskörét, jelenkori fontosságát is körüljárta. A kiállítás harmadik rétege számos konkrét példán keresztül bizonyította, miként segíthetik a pontos adatokat feltüntető gyűjteményi példányok egy még nem minden részletében feltárt izgalmas életút megismerését. A virtuális világ által megteremtett modern nyelvezet, a közösségi médiumok felületei közvetítőként segítették, hogy a mindenki számára „otthonos” térben könnyebben befogadhatók legyenek a szövegek, a képek és a tárgyak.

Paksi metszet

Az 1993-ban alapított Paksi Városi Múzeum eddig látható, több mint 20 éves állandó kiállítása újult meg 2016-ban. A Deák-ház néven is ismert Szeniczey-kúria múzeummá alakítása, a város és a múzeum régi elképzelése az Új Széchenyi Terv Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszernek köszönhetően valósult meg. A pályázati forrásból felújított és új szárnnyal kiegészített kúriában a a kiállítás létrehozását a város önerőből finanszírozta. Az új, közel 1000 m 2-es térben a négy különálló témával foglalkozó, de mégis egymással összefüggő kiállítási egység „metszetet” ad Paks és környékének 2 millió éves történetéből. A tematikailag összekapcsolódó kiállítási egységek ülönböző aspektusból mutatják be a régészeti, történeti és kulturális-természeti örökséget, a multidimenzionális ismeretközvetítés eszközrendszerével a tárgyaktól a virtuális rekonstrukciókig.

A Régiségtár, Emléktér, Dunatár és Paksi löszfal alcímek által fémjelzett kiállítási terek 2016.

szeptember 24. óta várják az érdeklődő látogatókat kosztümös és hagyományos tárlatvezetések és különböző programok kínálatával.

A kiállítást két múzeumpedagógiai foglalkoztató tér egészíti ki, ahol az óvodás kortól a középiskolás korig kínálunk lehetőséget arra, hogy a pedagógusok a tanmenettől kissé eltérő, szórakoztatóbb módon tudják kiegészíteni a tanultakat történelem, régészet, helytörténet, néprajz, földrajz, környezetvédelem témakörökben.

“Doktor úr kérem…” Egészség-ügyek és orvos történetek Pesterzsébeten a XX. században

A Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájának emeleti kiállítótermében 2016. november 30-án nyílt meg a Pesterzsébet múltjának speciális fejezetét feldolgozó helytörténeti kiállítás, mely nyolc hónapon keresztül várja a látogatókat. A tárlat a századfordulótól egészen a 80-as mutatja be Erzsébetfalva, Pestszenterzsébet, majd Pesterzsébet egészségügyi múltját, a legfontosabb egészségügyi intézmények és egyesületek megalapításának történetét. Betekintést nyerhetünk a korai magánpraxisok, az idén 100 éves helyi Vöröskereszt, a 90. jubileumát ünneplő PÖME (Pesterzsébeti Önkéntes Mentő Egyesület), a Stefánia Szövetség, a Városi Szülő- és Nőbeteg Kórház, a TELEIA egyesület, az OTI központi rendelőintézete, a kétszeres jubileumot ünneplő Iskola- és Leventefogászat, a Gyermekkórház és Gyermek Tüdőszanatórium helyi munkájába. Kiemelt helyet kap a helyi tüdőbeteg-gondozás, valamint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház építésének története.

A tárlathoz a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a Sziklakórház Atombunker Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház gyűjteményéből is válogattak.

Az időszaki kiállítás 2017. július 30-ig megtekinthető.

Metamorfózis – ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében

A Tatabányai Múzeum által választott helyszín, a Vértes és Gerecse hegységek előterében húzódó folyóvölgy a legkorábbi időktől életteret biztosított az embernek. A múzeum munkatársai a történeti ökológia eredményeit felhasználva az ember és a természet állandóan változó viszonyát választották a történeti kiállítás témájául az ember jégkorszaki megjelenésétől az 1970-es évekig.

A látogató a történelem ösvényén járva választ kaphat arra, miként határozta meg a természeti környezet az ember megtelepedését. Hogyan élt az őskori ember a természettel együtt, hogyan változott ez meg az élelemtermelő gazdálkodás kialakulásával, fejlődésével, mi módon alakult át a táj a 19. század végén, a bányanyitás következtében, majd a modern ipari város kiépülésével a 20. század második felében. Mindezeket a lényegre fókuszálva, jelzésekként állítják a látogató elé, inspirálva a tanulságok, következtetések önálló levonására.
A látogató a tárlatot körbejárva a kiinduló ponthoz, az érintetlen természethez ér vissza. A kiállítás üzenete szerint a múlt század visszafordíthatatlan változásai után a jövő záloga a korábbihoz hasonló, élhető természeti környezethez való visszatérés.

A kiállítás mondanivalójának, üzenetének megértéséhez a hagyományos, már bevált installációs elemek mellett új technikai eszközöket is felhasználtak. Az élményszerű feldolgozásban számos, saját ötletből megvalósított interaktív modul is segíti a látogatót. A tervezésben és kivitelezésben a BioDigit Kft. volt az együttműködő partner.
*
Az Év kiállítása-díj eddigi fődíjasai (az átadás évével)

2011: Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre): Észak-magyarországi falu tájegysége
2012: Petőfi Irodalmi Múzeum: Ki vagyok én? Nem mondom meg… Petőfi választásai
2013: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (Pannonhalma): Van egy kert – Útikalauz monostori kertekhez
2014: Rippl-Rónai József Emlékház, Róma Villa (Kaposvár): Új állandó kiállítás
2015: Herman Ottó Múzeum (Miskolc): „Elit alakulat” – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás-kori temetői
2016: József Attila Emlékhely (Budapest): Eszmélet