Nyitó kiállítások
Záró
Eseménynaptár
2017. március
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2017.03.24. - 2017.03.24.
Budapest
2017.03.24. - 2017.03.24.
Tatabánya
2017.03.24. - 2017.03.30.
Püspökladány
2017.03.24. - 2017.03.24.
Budapest
2017.03.24. - 2017.03.24.
Budapest
2017.03.24. - 2017.03.24.
Budapest
2017.03.24. - 2017.03.24.
Tatabánya
2017.03.24. - 2017.03.24.
Eger
2017.03.24. - 2017.08.20.
Kecskemét
2017.03.24. - 2017.03.25.
Fehérvárcsurgó
2017.03.24. - 2017.04.24.
Békéscsaba
2017.03.23. - 2017.03.23.
Budapest
2017.03.22. - 2017.09.03.
Kaposvár
2017.03.22. - 2017.05.02.
Hódmezővásárhely
2017.03.21. - 2017.04.30.
Herend
2017.03.20. - 2017.04.30.
Székesfehérvár
2017.03.18. - 2017.04.30.
Nyíregyháza
2017.03.18. - 2017.04.30.
Budapest
2017.03.18. - 2017.04.18.
Győr
2017.03.18. - 2017.06.05.
Nyíregyháza
2017.03.20.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Húsvét előtt az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) bepillantást engedett raktárába, és megmutatott több első századi tárgyat is - közölte vasárnap a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Az IAA barlangszerű raktárában egy ősi, kőből készült temetkezési láda, osszárium a Jézus nevet viseli, de nem az újszövetségi Jézusét. Az izraeli régészek szerint ugyanis 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön gyakori név volt a Jézus, vagyis Jesua név, és eddig mintegy harminc Jézus nevet viselő osszáriumot találtak.

Noha az archeológusok mostanáig nem találtak direkt régészeti bizonyítékot a bibliai Jézus létezésére, az utóbbi években talált tárgyak nagyban segítik korának megértését.

A jó hír, hogy ma már nagyon pontosan rekonstruálni tudjuk a mindennapi életet Krisztus idejében - jelentette ki vasárnap Gideon Avni, az IAA régészeti részlegének vezetője.

Izrael a világ egyik legjobban feltárt helye, ahol évente mintegy háromszáz ásatást folytatnak, köztük ötven nemzetközi kutatócsoport, például amerikai és japán. Minden évben mintegy negyvenezer tárgyat ásnak ki a földből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúskodik. A történészek ma már tudják, hogy mennyi ideig tartott az utazás az egyes városok és falvak között, ahol Jézus prédikált, és milyenek voltak akkoriban azok a helyek.

Pontosan meg tudják határozni az ország akkori állapotát, az IAA raktárában például megtalálhatók az akkoriban széles körben használt mészkő csészék és tálak. A használati tárgyak mellett találtak egy olyan osszáriumot is, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejtett a hozzá szögelt famaradványokkal együtt. Eddig ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy zsidó szokás szerint temették el a római keresztre feszítés egyik áldozatát, ugyanis a zsidók abban az időben a halottakat sziklasírokba temették, majd később csontjaikat kőből készült osszáriumokba helyezték.

Ez a lelet nagyban segített megérteni a keresztre feszítés módját: eszerint az elítéltek lábait a kereszt oldalaihoz szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tettek, ami nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal.
Avni szerint Jézus létezését nem cáfolja, hogy nem találtak fizikai bizonyítékot rá, mert abban az időben egymillió ember élt a Szentföldön.

Jisca Harani kereszténységet kutató tudós szerint az uralkodók és hadvezérek vésették kőbe emléküket, miközben Jézusnak a szavai maradtak fenn.

(MTI)