Eseménynaptár
2017. december
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2017.12.16. - 2017.12.16.
Debrecen
2017.12.15. - 2017.12.15.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Kecskemét
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.12.08. - 2018.04.01.
Budapest
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.07. - 2018.01.13.
Budapest
2017.12.07. - 2018.02.17.
Szombathely
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.05. - 2018.01.05.
Tokaj
2017.12.05. - 2017.12.22.
Kecskemét
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.03.20.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Húsvét előtt az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) bepillantást engedett raktárába, és megmutatott több első századi tárgyat is - közölte vasárnap a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Az IAA barlangszerű raktárában egy ősi, kőből készült temetkezési láda, osszárium a Jézus nevet viseli, de nem az újszövetségi Jézusét. Az izraeli régészek szerint ugyanis 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön gyakori név volt a Jézus, vagyis Jesua név, és eddig mintegy harminc Jézus nevet viselő osszáriumot találtak.

Noha az archeológusok mostanáig nem találtak direkt régészeti bizonyítékot a bibliai Jézus létezésére, az utóbbi években talált tárgyak nagyban segítik korának megértését.

A jó hír, hogy ma már nagyon pontosan rekonstruálni tudjuk a mindennapi életet Krisztus idejében - jelentette ki vasárnap Gideon Avni, az IAA régészeti részlegének vezetője.

Izrael a világ egyik legjobban feltárt helye, ahol évente mintegy háromszáz ásatást folytatnak, köztük ötven nemzetközi kutatócsoport, például amerikai és japán. Minden évben mintegy negyvenezer tárgyat ásnak ki a földből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúskodik. A történészek ma már tudják, hogy mennyi ideig tartott az utazás az egyes városok és falvak között, ahol Jézus prédikált, és milyenek voltak akkoriban azok a helyek.

Pontosan meg tudják határozni az ország akkori állapotát, az IAA raktárában például megtalálhatók az akkoriban széles körben használt mészkő csészék és tálak. A használati tárgyak mellett találtak egy olyan osszáriumot is, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejtett a hozzá szögelt famaradványokkal együtt. Eddig ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy zsidó szokás szerint temették el a római keresztre feszítés egyik áldozatát, ugyanis a zsidók abban az időben a halottakat sziklasírokba temették, majd később csontjaikat kőből készült osszáriumokba helyezték.

Ez a lelet nagyban segített megérteni a keresztre feszítés módját: eszerint az elítéltek lábait a kereszt oldalaihoz szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tettek, ami nem egyezik a szokásos keresztény ábrázolásokkal.
Avni szerint Jézus létezését nem cáfolja, hogy nem találtak fizikai bizonyítékot rá, mert abban az időben egymillió ember élt a Szentföldön.

Jisca Harani kereszténységet kutató tudós szerint az uralkodók és hadvezérek vésették kőbe emléküket, miközben Jézusnak a szavai maradtak fenn.

(MTI)