Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
2017.03.20.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nem II. Ramszeszt, hanem valószínűleg a későkorban uralkodott I. Pszammetik fáraót ábrázolja a kairói szegénynegyedben múlt héten talált óriásszobor - jelentette be csütörtökön az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium.

A tárca szakemberei korábban azt feltételezték, hogy a II. Ramszesz héliopoliszi temploma mellett felfedezett nyolc méter magas szobor a több mint háromezer évvel ezelőtt uralkodó fáraót ábrázolja.

Háled al-Anani tárcavezető csütörtökön közölte, hogy a szoboróriáson talált hieroglifák és a szobortöredékek vizsgálata viszont azt jelzi, hogy a későkori 26. dinasztia idején uralkodott I. Pszammetik fáraó (Kr.e 664-610) ábrázolja. A szobor felsőtestének támoszlopa őrizte meg az uralkodó öt nevének egyikét. "Ha valóban az uralkodót ábrázolja, akkor ez a legnagyobb későkori szobor, amelyet Egyiptomban találtunk" - hangsúlyozta.

A későkori dátum magyarázatot ad a szobor stílusának rejtélyes jellegzetességeire, mivel a későkor az archaizáló művészetéről közismert - olvasható az al-Ahram című egyiptomi napilap honlapján.

Dietrich Raue, a szobor felfedezésében részt vevő német régészeti misszió munkatársa elmondta, hogy a szobor kvarcitból (az egyik legkeményebb kőzet) készült, amely a mai modern Kairó keleti részének jellegzetes kőzete volt. Eredeti magassága elérte a kilenc métert.

A feltáráson dolgozó egyiptomi és német kutatók a szobor felsőtestét és fejének egyes részeit találták meg darabokban a mocsaras területen. A szobordarabokat elszállították az Egyiptomi Múzeumba, ahol restaurálják és ideiglenesen kiállítják.

Később állandó otthonába, a Nagy Egyiptomi Múzeumba szállítják, amely 2018 közepén fog megnyílni - közölték illetékesek.

(MTI)