Nyitó kiállítások
Záró
Eseménynaptár
2017. március
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2017.03.29. - 2017.03.29.
Szombathely
2017.03.29. - 2017.03.29.
Szombathely
2017.03.29. - 2017.03.29.
Budapest
2017.03.29. - 2017.03.29.
Szekszárd
2017.03.29. - 2017.03.30.
Kecskemét
2017.03.28. - 2017.03.28.
Győr
2017.03.28. - 2017.03.28.
Budapest
2017.03.28. - 2017.03.28.
Komárom
2017.03.27. - 2017.03.27.
Balassagyarmat
2017.03.26. - 2017.03.26.
Budapest
2017.03.24. - 2017.08.20.
Kecskemét
2017.03.24. - 2017.04.24.
Békéscsaba
2017.03.22. - 2017.09.03.
Kaposvár
2017.03.22. - 2017.05.02.
Hódmezővásárhely
2017.03.21. - 2017.04.30.
Herend
2017.03.20. - 2017.04.30.
Székesfehérvár
2017.03.18. - 2017.04.30.
Nyíregyháza
2017.03.18. - 2017.04.30.
Budapest
2017.03.18. - 2017.04.18.
Győr
2017.03.18. - 2017.06.05.
Nyíregyháza
2017.03.20.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nem II. Ramszeszt, hanem valószínűleg a későkorban uralkodott I. Pszammetik fáraót ábrázolja a kairói szegénynegyedben múlt héten talált óriásszobor - jelentette be csütörtökön az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium.

A tárca szakemberei korábban azt feltételezték, hogy a II. Ramszesz héliopoliszi temploma mellett felfedezett nyolc méter magas szobor a több mint háromezer évvel ezelőtt uralkodó fáraót ábrázolja.

Háled al-Anani tárcavezető csütörtökön közölte, hogy a szoboróriáson talált hieroglifák és a szobortöredékek vizsgálata viszont azt jelzi, hogy a későkori 26. dinasztia idején uralkodott I. Pszammetik fáraó (Kr.e 664-610) ábrázolja. A szobor felsőtestének támoszlopa őrizte meg az uralkodó öt nevének egyikét. "Ha valóban az uralkodót ábrázolja, akkor ez a legnagyobb későkori szobor, amelyet Egyiptomban találtunk" - hangsúlyozta.

A későkori dátum magyarázatot ad a szobor stílusának rejtélyes jellegzetességeire, mivel a későkor az archaizáló művészetéről közismert - olvasható az al-Ahram című egyiptomi napilap honlapján.

Dietrich Raue, a szobor felfedezésében részt vevő német régészeti misszió munkatársa elmondta, hogy a szobor kvarcitból (az egyik legkeményebb kőzet) készült, amely a mai modern Kairó keleti részének jellegzetes kőzete volt. Eredeti magassága elérte a kilenc métert.

A feltáráson dolgozó egyiptomi és német kutatók a szobor felsőtestét és fejének egyes részeit találták meg darabokban a mocsaras területen. A szobordarabokat elszállították az Egyiptomi Múzeumba, ahol restaurálják és ideiglenesen kiállítják.

Később állandó otthonába, a Nagy Egyiptomi Múzeumba szállítják, amely 2018 közepén fog megnyílni - közölték illetékesek.

(MTI)